Jobb lesz,hidd el.Melletted vagyok. #12.rész

Túúúúl az 1000 megtekintésen!:D eszméletlenek vagytok,te jó Isten:D <3 szokásosan mindig meg kell írnom a bevezetőt,hogy mindenért köszönetet mondjak:D megszokás:) viszont nem akarok semmit se húzni olvasgassatok és szeressetek:D (haha;) )
a blogban szereplő nevek csak kitalált nevek (bár..nem tudom,hogy hívnak-e így valakit..na mindegy:D) remélem mindenkinek leesett.És a szereplők twitter nevét is csak kitaláltam:) persze a fiúké az az igazi:D
Jó olvasást!:)

xx.L.

***

-Szerinted?-néztem Came-re és reméltem,hogy Ő normális választ tud majd adni.

-Loren..fogalmam sincs.-nézett rám.Nem tudom..azt se tudom,hogy Louis hogy viselkedik veled.

-Ha ténylegesen is megnézte azt az e-mailt akkor ahhoz képest ahogy előtte viselkedett velem egy kicsit megváltozott..kicsit vissza vett a hülyéskedésből.-mondtam.

-Istenem,ez miért olyan nehéz dolog?-nézett fel a plafonra mintha ott lenne Isten és választ várna tőle.

10 percig tök kussban ültünk.Came szerintem nem tudott vagy nem akart mit mondani..én pedig gondolkoztam.Két név kattogott a fejemben..Louis,Harry.Felváltva..Harry,Louis.

Borzalmas,hogy semmit se tudok.

-Loren, ne rágódj most ezen.-törte meg a csendet a mellettem ülő.

-De olyan rossz,hogy nem tudok semmit..-hisztiztem.

-Lehet,hogy ennek így kell lennie..nem tudom én se.-húzta el a száját.Viszont..-csillant fel a szeme.

-Igen?-néztem rá kérdőn.

-Végre itt vagy..-tette össze a kezét mint ahogy a legyek szokták.És emlékszel,hogy megígértem valamit?-Came az egyetlen aki tud 'táncot járni' a szemöldökével és ezt ilyenkor mindig eljátssza ha valamit akar.

-Nem,nem emlékszem.-nevettem fel.

-Azt ígértem meg hogyha egyszer átjössz akkor végre csinálunk neked twitter fiókot!-ugrott fel.

-Jaj neeee.-temettem az arcom a párnába.Minek?-dünnyögtem.

-Mert..nem tudom.Mert jó.-adta a remek indokot.

-Na jó..-ültem fel.Csináljunk.-adtam be a derekam.

-Yeeeeepp!-kiabálta majd mellém ült a laptopjával együtt.

Csak figyeltem,hogy hogy csinálja.Ide-oda kattintott párat és már a fiókomat csinálta.Minden adatomat tudja ezért magabiztosan irkálta be.Míg nem a jelszóhoz értünk.Mindenhol ugyanaz a jelszavam szóval..nem nehéz feladat.Majd kitaláltunk egy nevet..

-Mi legyen a felhasználó neved?-nézett rám.

-Hmmm.Loren?-néztem rá.

-Lor..-nézett rám.Szerinted nincs több millió olyan felhasználó akinek Loren a neve?-röhögött ki.

-Jajj már jól vanna!-böktem meg.Akkkooooor..-gondolkoztam el.

-LorenG?-pattant ki Came fejéből az ötlet.

-Hmm.Jó,rendben.

-Akkor már csak egy e-mail cím.Melyiket írjam? g-mail vagy hotmail?

-g-mail.-adtam a választ.

Gyorsan begépelte és tádádádááám! végre van twitter fiiókom.Came gyorsan be is követte magát..igen,tipikus.

-Came ameddig elmegyek a mosdóba ne trollkodj a twitteremről.-álltam fel mellőle és adtam neki a parancsot.

Igazából nem tudom miért hoztam magammal a telefonomat a fürdőbe.Leültem a hideg kőre és a kezembe vettem a készüléket.Igazából egy sms-t akartam írni Louis-nak de végül Harry-nek írtam..és nem tudom,hogy miért.

 Harry..fogalmam sincs,hogy vissza fogsz-e írni..de nem tudom mire vélni a ma du. történteket..mi volt ez?de komolyan..én meghallgattalak most te jössz,neked kell engem meghallgatnod hogy mire véljem ezt az egészet.kérlek.. xx.L.

Csak a körmöm kopogását lehetett hallani ahogy hozzáér az érintőképernyőhöz.Amilyen gyorsan csak tudtam el is küldtem,hogy végül ne tudjak rajta gondolkozni,hogy miért lenne jó nekem ha elküldöm.Miután végeztem az sms írással a telefont letettem magam mellé a kőre és csak néztem ki a fejemből.Majd felálltam és közelebb mentem a tükörhöz hátha majd a tükörbeli énem életre kel és jól felpofoz.Viszont egy kis dobozon megakadt a szemem.Narancssárga kis doboz volt..úgy nézett ki mint egy gyógyszeres doboz.És igazam volt gyógyszeres dobozt találtam..nem találtam rajta semmilyen leírást így csak úgy gondoltam,hogy lényegtelen gyógyszer..fejfájás csillapító vagy ilyesmi.Ezért nem is foglalkoztam vele..

-Loren,nem akarsz már végre kijönni?-kiabált be Cameron.

-De,jövök már.-kiabáltam ki majd felvettem a telefonomat a földről és betettem a zsebembe.

-Mit csináltál ennyi ideig bent?-vont kérdőre Came aki fel se nézett a laptopból.

-Elbambultam,bocsi.-füllentettem.Na és mit csináltál?-huppantam le mellé.

-Lássuk csak...bekövettem a fiúkat.-mosolygott rám olyan ördögien.

-Mert szerinted vissza is fognak követni?-röhögtem ki..vagyis saját magamon röhögtem,a nyomoromon.

-Igen,mert ismernek.Mi az hogy nem követnek vissza ha egyszer ismernek?!-háborodott fel.

-Jó,oké nyugi.-csitítottam.

-Na azért..-nézett vissza a laptop képernyőjére.

Ameddig Ő bűvölte a laptopját én eldőltem az ágyon és a bekapcsolva hagyott tv-t bámultam.Vagy csak lepleztem,hogy gondolkoztam.Az is lehet..Közben azt vártam,hogy rezzenjen meg a telefonom és had kapjak egy választ Harry-től..de nem kaptam.Remek..

Hajnali fél4-kor keltem fel.Úgy látszik sikerült elaludnom Came ágyán..viszont ez nem zavarta a barátnőmet simán elaludt mellettem.Köztünk a laptoppal.Kiszedtem a hátamból a gépet és letettem a földre.Viszont ahogy hozzáértem a valamijéhez a képernyő kivilágosodott és a twitter profilom tárult elém.Majd bementem az értesítéseim közé..ha lehet így hívni,és észrevettem,hogy a fiúk közül Niall már vissza is követett meg Liam is.Ez azért jól esett tőlük.Így nyugodtan tettem le a gépet magam mellé,nem féltem,hogy nem fognak visszakövetni.Jó ez így persze hülyeség..hülye vagyok.

Ránéztem a telefonomra is..de semmi.Még mindig..Ezért inkább visszaaludtam.

-Loooooooooooooooooooooor!-ugrált rajtam Came.

-Jó,jó mindjárt felkelek.- ki se nyitottam a szemem csak próbáltam lenyomni magamról.

-Lori..kelj fel.-mondta egy ismerős hang.

Lori?Lori? Csak egy ember szólít így..HARRY?

Óvatosan nyitottam ki a szemem és csak két lábat láttam akik fekete famerba voltak öltöztetve.Szépen lassan felnéztem és tényleg Harold állt előttem.Szólásra nyitottam a számat de már megelőzött.

-Ne akadj ki..-hátrált egy lépést majd rám mosolygott.

-Nem,dehogyis.-ültem fel gyorsan és a hajamat próbáltam rendezgetni.

-Ne haragudj..a tegnapiért.-sütötte le a szemét.Hülye voltam..-mind ezt úgy mondta el,hogy Cameron még mindig a társaságunkban volt.

-JAJJ DE ARANYOS!-ugrált az ágyon Came.

-Cameron állj le.-néztem hátra majd rá mosolyogtam.

-Eltudunk menni egy kicsit valahova?-kérdezte Harry és közelebb jött mivel konstatálta,hogy nem akarom megtámadni..sőt semmilyen támadást nem akarok ellene indítani.Mondjuk ha lenne egy vízipisztolyom..hmm.

-Hány óra van?-kerestem a telefonom de nem találtam.

-Tíz.-hallatszott a hátam mögül a válasz.

-Jó,mehetünk..de hova?-néztem Harry-re.

-Bárhova..ahova szeretnél.-DIREKT AKAR MEGÖLNI A MOSOLYÁVAL EZ MÁR BIZTOS.

-Rendben de előtte felöltözök ha nem nagy baj.-álltam fel az ágyból és csak később esett le,hogy igazából egy bugyiban aludtam..és úgy keltem fel.Na mindegy..volt egy jó pillanata Harry-nek is.

Gyorsan befutottam a fürdőszobába és kivettem a táskámból a ruhámat.Gyorsan magamra kaptam,szokás szerint a bőrkarkötőmet is a hajamat pedig befontam.A minimális smink,hogy ne úgy nézzek ki mint aki a hullaházból jön aztán mehetünk is.Amikor kiléptem a fürdőszoba ajtaján hihetetlenül gyorsan Harry-ék is abba hagyták a beszélgetést.

-Hát..őmm.-néztem végig rajtuk.Készen vagyok.-állapítottam meg magamról.

-Jó a cipőd.-jegyezte meg Harry ahogy végig nézett rajtam..persze,fehér converse.Pont mint neki..

-Köszi a tied is.-válaszoltam.

-Akkor mehetünk.-állt fel Came ágyáról majd maga után húzott.

-SZ-O-R-Í-T-S!-tátogtam Came-nek és próbáltam úgy tátogni,hogy Harry ne vegye észre.

Lementünk a lépcsőn,én kerestem Came szüleit de ezek szerint már elmentek dolgozni.Léptem volna ki az ajtón de Harry megállított.

-Loren..-nézett rám kétségbeesetten.Kell egy napszemüveg és egy sapka.-jelentette ki és visszafutott Came szobájába.

Sapka..nyáron? Ja persze..gondolom nem akarja,hogy mindenki észre vegye..ügyes.

Pár perccel később már mellettem is termett és...hm.szerintem elég annyit mondani,hogy rendkívül jól állt neki a sapka még ha női volt akkor is..viszont a rózsaszín napszemüveg..hát.

-Na mehetünk.-ragadta meg a karom és kihúzott az ajtón.

Egy ideig csak úgy random sétálgattunk beszélgettünk..de nem akart kitérni a tegnapi dologra..lehet,hogy jobb ez így.Viszont muszáj neki megmagyaráznom.Lehet,hogy ezért nem veszi észre,hogy be van kötve a kezem? vagy szerinte ez normális? vagy pont leszarja..

-Hova menjünk?-kérdezte.

-Menjünk a közeli parkba.-mondtam,majd körülnéztem és magammal húztam az úttesten.

Hál Istennek még nem nagyon éledezett a város szóval nem kellett nagyon senki elől elbújnunk.Szinte csak mi voltunk a parkban így hát a nekünk legszimpatikusabb helyet választhattunk.Én mint nagy 'romantikus' egyed persze,hogy egy szökőkút előtti padot választottam.

-Hogy hogy ide?-nézett rám Harry csillogó szemekkel.

-Mert ez megnyugtató..-meredtem magam elé.

-Amúgy ez a kedvenc helyem..szóval ezért lepődtem meg.-közölte majd leült a padra.

A kedvenc helye....

-Nem ülsz le?-kérdezte.

-Ja..de..-kaptam észbe majd leültem mellé..sőt inkább ledobtam magam mellé.

-Baj van?-mászott bele az arcomba.

-Nem,dehogyis..-mosolyogtam rá.Csak elgondolkoztam valamin.

-Loren..-furcsállottam,hogy most nem Lori-nak szólít.

-Tessék?-fordultam felé.

-A tegnapiról..csak annyit,hogy nem elítéllek hanem..-itt megakadt.Igazából fogalmam sincs,hogy miért csináltam..-vallotta be.

-Most azt várod,hogy elmeséljem?-néztem rá hátha a tekintetéből vagy bármiből információt tudok szerezni.

-Ha nem akarod akkor nem kell..

-Végül is..mesélhetek neked..-mosolyogtam rá.

2 évvel ezelőtt.

-Mark?-szóltam bele a telefonba.

-Loren cica mindjárt ott vagyok.-hangzott a vonal túlsó végén.

-Siess mert elfogunk késni..-hisztiztem majd letettem a telefont.

Még egy pillanatra a tükörbe néztem és elégedett voltam magammal..a testemmel,a ruhámmal is.

Gyorsan eltettem a Dave-től kapott tabikat a táskámba felvettem a magassarkúm és lementem a lépcsőn mert hallottam,hogy csengetnek.

-Na végre Mark..-üdvözlésképpen egy csókot nyomtam a szájára.

-Hmmm..jól nézel ki.-szorított magához.Szüleid?-nézett be a nappaliba.

-Nincsenek itthon elmentek.-válaszoltam majd becsuktam magam mögött az ajtót.

-Ahelyett a hülye buli helyett itthon kéne töltenünk az időt..kettesben.-kacsintott rám.

-Nyugi majd ott leszünk kettesben.-öleltem meg.

-Mellesleg..elraktad az anyagot?

-Igen a táskámban van..-mutattam a kezemben lógó darabra.

-Na gyere pattanj be.-nyitotta ki nekem az ajtót majd Ő is beült.

-Na végre,hogy itt vagytok.-húzott be minket az ajtón Ellie.

-Bocs,kicsit beállt a város.-közölte vele Mark.

-Á semmi..nem csak ti voltatok így ezzel.-fordult hátra Ellie miközben mutatta,hogy merre menjünk.

-Lorika..gyere velem egy picit.-húzott el engem Mark-tól egy másik irányba.Pontosabban behúzott a fürdőszobába.

-Igen?-néztem rá.

-Tudom,hogy Mark-kal vagy itt..és nem akarok közétek állni.De ha arra kerül sor..védekezzetek.-tanácsolta.

-Jó..de szerintem nem fog erre sor kerülni.-mondtam.

-Hát ahogy gondolod..de a cucc itt van?-vizslatott.

-Igen itt van a táskámban.

-Na majd ha beindul a buli.-kacsintott rám.

Órákkal később.

A sok részeg fiatal között éppen szlalom versenyt tartottam.Egyelőre a füsttől nem látok semmit és nagyon már járni se tudok.Végül sikerült megtalálnom Mark-ot,vele volt Ellie,és eléggé rámászott Mark-ra.

-Ellie..-szóltam rá.

-Nincs baj cica.-nyugtatott Mark.Gyere ide.-mutatott maga mellé.

-Itt az idő?-néztem rá.

-Igen..kérjük az adagjainkat.-utasított.

Mindenkinek elővettem a kis zacskóját amiben benne voltak a tabik.Nem igazán tököltek vele gyorsan bekapták.Én voltam soron és én is éltem a lehetőséggel..majd még több lehetőséggel éltem..és a végére teljesen kidőltem.

-Csííííííííz!-állt meg előttünk Dave.

-Dave menj a picsába.-röhögte ki Mark.

-Neeeeeem vegyél minket Dave!-utasítottam.

-Azaz Lorcs!Mássz rá!Igen!Imád a kameraaa!-fotózott minket Dave.

-Köszi,Dave.-mondtam neki.Ennyi elég lesz..mehetsz.

-Majd elküldöm őket de most belevetem magam a tömeegbeee!-futott el és ott hagyott minket.

Ellie se volt már ott velünk..ha jól láttam egy fiúval volt..khm,eléggé jól elvoltak.

-Cicaaa.-bújt mellém Mark.Gyere menjünk fel.-simogatta meg a hajam majd elkezdte puszilgatni a nyakamat.

-Nem Mark..neem.-toltam el magamtól de éreztem,hogy túl gyenge vagyok.Mark erősebb mint én és simán felvonszol az emeletre ha Ő úgy akarja.

-Deee gyere.-simogatott még mindig.Majd felállt és felkapott a hátára és magával vitt.Fel az emeletre..

-ÁLLJ!-állított meg Harry miközben meséltem.

-Igen?-néztem rá de csak félve.

-Megtette veled?-fürkészett.

-Meg..-hajtottam le a fejem,tudtam hogy ez szánalmas..szánalmasabb mindennél de akkor voltam úgy kiütve mint a fene.És simán megtette velem.

-Az a mocskos paraszt..-dühöngött.Ha egyszer is találkozok vele..

-Harry nyugodj meg..ez már régen volt.-nyugtatgattam.

-DE LOREN AKKOR IS! AKARATOD ELLENÉRE TETTE EZT VELED!-kiabált.

-Harry halkabban..-csitítottam.

-Szóval ezért vagy olyan amilyen?Hogy félsz?-kérdezte már nyugodtabban.

-Igen..ezért nem nyílok meg hamar..és ezért mondtam,hogy sajnálom a tegnapot és a tegnapelőtti napot is.-temettem az arcomat a kezembe.

-Loren,tőlem ne kérj bocsánatot.-húzott magához.

Ez annyira meghatott,hogy eleredtek a könnyeim.Régóta nem bánt velem így egy fiú se apán kívül..egyetlen egy se.Mint most Ő.

-Te sírsz?-hajolt le hozzám.

-Nem csak..valami belement a szemembe.-töröltem le a könnyeimet.

-Ne hazudj..-simította meg a hajamat.

Ekkor csörrent meg a telefonom és összerezzentem mikor a kijelzőre néztem..MARK neve villogott nagy betűkkel.

-Mi az?-vette ki a kezemből a telefont.AZ A KÖCSÖG.NA MAJD ÉN MEGMUTATOM NEKI!-és felvette a telefont..Harry felvette Mark-tól kezdeményezett hívásomat.

Csak becsuktam a szemem és reméltem,hogy ez egy rossz álom..de nem.Harry-től csak ilyen mondatokat hallottam:

-Szevasz Mark..miért zaklatod Loren-t?

-Menj a francba te idióta gyökér!

-Nem..nem vagyok a pasija de ha az is lennék sokkal jobb lennék mint te!

-Vigyázz a szádra mit beszélsz...

-Ne merd többször zaklatni..ne merd megkeresni..hagyd Őt békén!-és ezzel letette.

Iszonyatosan fel volt dúlva..mintha leginkább rám haragudna.Nem tudom..nem tudom mit higgyek.

-Harry..-néztem fel rá és kibontakoztam az öleléséből.

-Hm?-nézett rám de láttam a szemében az idegességet.

-Köszönöm.-álltam fel mellőle.

-Most hova mész?-kiáltott utánam.

-El..-adtam az egyszerű választ.

Reméltem,hogy nem jön utánam..mert sírva fakadnék.De ez a remény nem jött be.Megint..

-Loren.-fordított magához.Leszarom a múltadat..nem érdekel.Az már elmúlt.-törölte le a könnyeimet.

-De ez így nem jó Harry.-csak úgy folytak a könnyeim utat törtek maguknak.

-Jobb lesz,hidd el.Melletted vagyok.-szorosan magához ölelt és akkor éreztem úgy,hogy végre biztonságban vagyok.A kezei közt...