Basszus,hogy ez nekem miért nem esett le? #11.rész

RETTENTŐEN BOLDOG VAGYOK :DDDD lehet,hogy nem az én blogom az ahol összegyűlik 10 komment viszont engem már az is jó kedvre derít,hogy olvassátok és írtok véleményt;) de komolyan <3 ugye mondtam,hogy ezentúl a fejezetek elején lesz kép..hát most új dolgokra teszek szert:D ahol ilyen zöldes betű van az nem azért van mert béna vagyok és elcsesztem a betű színt:D az egy link ;) (aki nem tudná:D) ha arra rámentek akkor látjátok,hogy hogyan képzelek el dolgokat amit leírok:3 na ennyi,egy kis instrukció:)
Jó olvasást!:)
xx.L.

***

-Loren?Képben vagy?-mászott az arcomba Harry.

Leblokkoltam..lesokkolódtam mindent csináltam,csak azt nem amit kellett volna.Csodálkoztam,hogy Harry nem akadt ki vagy nem kért magyarázatot..hogy miért nem?Fogalmam sincs..lehet,hogy nem érdekli.

-Bocs..ne haragudj.-mentettem ki magam a helyzetből.

-Ezeken a képeken te vagy?-tette fel még mindig ugyanazt a kérdést.

-Nem vagyok rá büszke..-hajtottam le a fejem elkerülve a pillantásait.

-Mikori képek?-faggatott.

-2 éves képek..

-Szent Isten..-dobta vissza őket az asztalomra.

-Ne ítélj el kérlek..vagy de,tudod mit?Csináld azt amit jónak látsz..nekem mindegy.-huppantam le az ágyamra.

SZÓ NÉLKÜL MENT KI A SZOBÁMBÓL!SZÓ NÉLKÜL.

Egy ideig azt hittem,hogy lemegy anyámhoz aztán jól elbeszélgetnek..de amint leértem az emeletről és megkérdeztem anyut,hogy Harry hova ment..csak annyit felelt,hogy:Fogalmam sincs mi ütött abba a fiúba..feltépte az ajtót és csak úgy elviharzott.

Remek..legszívesebben ordibáltam volna..Magammal is,hogy mekkora idióta vagyok amiért elől hagytam azokat a fényképeket.De Harry-vel is amiért csak úgy kutakodik..jó mondjuk nem kellett kutakodnia mert ott kiabáltak szinte azok a fényképek,hogy:Haaarry nééézz meg minket.!! Ilyen fülbemászó idegesítő hangon..

Kedvtelenül mentem vissza a szobámba és csak ledobtam magam az ágyamra.A plafont bámultam mintha olyan sok érdekes dolog lenne rajta.Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve elindultam a képek felé.Mintha egy régi ellenségemmel kéne megvívnom úgy közeledtem az íróasztal felé.Úgy döntöttem,hogy felvagdosom kis darabokra a képeket és felgyújtom.. vagy valami ilyesmi.Hoztam magamnak kellékeket..papírvágó kés,olló,gyufa,vagy kukás zacskó ha nem akarom elégetni.Inspirálás képpen kerestem egy jó rock CD-t és azt kezdtem el üvöltetni.

Nagyszerű érzés volt minden dühömet kiélni abban,hogy vághatok kedvemre és megszabadulhatok ezektől a rendkívül nyomasztó emlékektől.Bár ejtettem magamon egy sebet a papírvágó késsel..ami számomra elég súlyosnak nézett ki de abban a pillanatban nem érdekelt.Amikor ahhoz a képhez érkeztem amit Harry megtalált..akkor egy nagy gombóccal kellett megvívnom a torkomban.De amilyen gyorsan csak tudtam apró darabokra vágtam.Szerintem túl hangos voltam mert anyu lentről feljött..

-Loren kérsz csokis..TE MI A SZENT ISTENT MŰVELSZ?-csodálkozott el.

Nagyon aktív voltam a munkámban ezért először meg se hallottam..majd kisöpörtem a kósza hajszálaimat az arcomból és felnéztem anyura.

-Rossz emlékektől szabadulok meg..-válaszoltam.

-Őmm..a Mark-os rossz idők?-kérdezte félénken.

-Igen..-majd visszatértem ahhoz amit elkezdtem és tovább vagdostam.

-Megvágtad magad?-jött egy kicsit közelebb.

-Igen,de nem fontos..nem lényeges,nem fáj.-toltam el magamtól.

-Loren vérzel..-állapította meg mintha nem tudtam volna.

-NEM MONDOD?????-háborodtam most már fel pedig tudtam,hogy nem érdemel meg ilyen hangnemet.

-Mióta vérzel kislányom?-vette komolyabbra a formát.

-Hát.. mittudomén' vagy 10 perce nem akar elállni..-mondtam.

-Na jó..ez így nem jó.-kelt fel mellőlem.Öltözz megyünk a kórházba..-mondta majd kiviharzott a szobámból.

Minek menjek kórházba?Csak egy véletlen apró seb..nem halok bele.De ha megint anyu miatt leégünk mint a múltkor..amikor csak úgy véletlenre mentünk be a kórházba..akkor felrobbanok és nyilvánosan kezdek el vele ordibálni.

Azt vettem fel ami a kezembe akadt.Persze elhagyhatatlan volt,hogy ne vegyem fel a bőrkarkötőmet.Figyelnem kellett arra,hogy ne vérezzek össze semmit..mivel még mindig dőlt a kezemből a vér.Végül megelégeltem és a zsepire ráhúztam egy kesztyűt.Igaz annyira idiótán néztem ki azzal a kesztyűvel a kezemen,hogy az hihetetlen de így legalább azt vérzem össze és nem a ruhámat.

-Minek van rajtad kesztyű?-jött le a lépcsőn anyu.

-Mivel dől a kezemből a vér..-mondtam miközben bekötöttem a cipőfűzőm.

-Aha..értem.DRÁGÁM ELMENTÜNK!-kiabálta apunak aki a nappaliban ült.Vagyis feküdt..szóval aludt.Áh,mindegy.Nem hallotta meg.

Az utunk a kórházig viszonylag csendesen telt.Csak a rádió szólt..és természetesen pont kifogtam azt az órát mikor 'One Direction órát' tartottak.Reménykedtem,hogy már közel vagyunk a kórházhoz de nem..ölt engem Harry hangja.Szinte éreztem ahogy bemászott a fejembe és most ott rendetlenkedik.De végre anyu lassított én pedig még azelőtt szálltam ki,hogy teljesen leállította volna a kocsit.

-Loren hova futsz?-kérdezte miközben szállt ki a kocsiból és bezárta azt.

-Siessünk..fáj a kezem.-füllentettem..természetesen ahogy kimondtam a 'fáj' szót rögtön elkezdett futni velem a kórház bejáratáig.Ott aztán vitázott egy sort az öreg nénivel,hogy minket hozzanak előre mert haldoklom.Ami elég vicces volt mert még a lábamon álltam és ezt az öregmuksó is levette.Na mindegy..szülők.

Majd 20 perc ácsorgás után végre sorra kerültem.Anyu mint egy bolha ide-oda ugrált kérdezgette,hogy jól vagyok-e nem kérek-e valamit..nem sikerült lenyugtatnom.

-A LÁNYOM HALDOKLIK!-esett neki a dokinak aki rám nézett és elmosolyodott.

-Igen,haldoklom..és nem bírok már talpon maradni..-hülyéskedtem el a dolgot amit a doki rögtön levett.

-Mi történt?-kérdezte tőlem mert tudta,hogy tőlem normálisabb választ kap.

-Vagdostam..-itt furán nézett rám.Khm..Képeket vagdostam.-fejeztem be a mondatot.És sikerült megvágnom magam..-mutattam fel a kesztyűs kezemet.

-Igen,lássuk csak..levenné aaaa kesztyűjét?!-nézett rám elég értetlenül.

-TÚL ÉLI??-pattogott még mindig mellettem az anyám.

-Hm..mivel okozta a sérülést?-nézett fel rám a doki miután megvizsgálta a kezemet.

-Papírvágó kés.-adtam az egyszerű választ.

-Rendben.-gurult hátra a székével.Nincs nagy baja..megmarad.-itt anyura nézett aki hálás pillantásokkal ajándékozta meg a dokit.Viszont össze kell,hogy varrjam.-na és itt leesett az állam.JÓL VAGYOK DE ÖSSZE KELL VARRNI!

-De..de..de..ez csak egy ártatlan sérülés.-szabadkoztam.

-Igen viszont elfertőződhet.-jelentette ki.Inkább varrjam össze minthogy elfertőződjön nem?-nézett rám.

-De..-adtam be a derekam.

Végül 1 óra kórházban töltött idő után veszélymentesen léptem ki a fotocellás ajtón.Anyu is már megnyugodott és bocsánatot kért a recepciónál ülő öreg egyedtől szóval mehettünk a dolgomra.

-Remélem most már tudod,hogy hirtelen felindulásból nem kezdünk el vagdosni..főleg nem dühtől mert ez a vége!-mutatott rá a kezemre.

-Jól van jól van..-helyeseltem.Nem fog többször előfordulni.

-Ti hol voltatok?-lépett apu elénk mikor hazaértünk.

-Kórházba.-mondtam egyszerűen.

-Hol?-nézett rám elég érdekes arccal.

-K-Ó-R-H-Á-Z-B-A.-betűztem el neki hátha így majd megérti.

-Miért?

-Apró kis baleset.-mutattam a kezemre.

-Akarsz róla beszélni?

-Később..-mosolyogtam rá.

-Jó,mert volt itt valaki.-mondta.

-Kicsoda?-kiváncsiskodtam.

-Lewis..nem Leewus?Neeem.-próbálkozott.

-Louis?-kérdeztem.

-IGEN!Téged keresett.-mosolyodott el.

-Nem hagyott üzenetet?-reménykedtem.

-Nem tudom..arra nem emlékszem.Nem.

-Apa te beszívtál?-röhögtem el magam.

-Nem tudom..nem.-adta a választ.

-Akarsz róla beszélni?-vetettem felé ugyanazt a kérdést amit az előbb tőlem kérdezett.

-Nem.Nem tudom..-nevette most már Ő is el magát.

-Na jó ez reménytelen..-kötöttem ki a cipőfűzőmet.Ha szeretnél valamit..tudod hol találsz.-néztem vissza rá majd felmentem a lépcsőn.

Fura,hogy Louis keresett.Mondtam neki,hogy majd én hívom..Nem baj,írok neki egy sms-t.

 Bocsi,hogy nem voltam itthon csak kórházba voltam.Holnap találkozunk?;) xx Loren.

Ahogy elküldtem az sms-t Cameron hívott is.

-Loren..engem itthon megettek!-hangzott a vonal túlsó végéből.

-Tudtam Came,tudtam!-nevettem ki.Amúgy engem is ne aggódj..-mondtam.

-Igazából nem mehetek sehova..de vendégeket fogadhatok.Szóval..nem akarsz átjönni?-ajánlotta fel.

-Hát..-néztem végig magamon,végül is fel voltam már öltözve..a kezem az egy másik téma,áhh átmegyek.Végül is rendben..oké.Fél óra múlva ott vagyok.-adtam a választ majd leraktam.

A táskámba beleraktam a telefon töltőmet mert ahogy láttam már szeretett volna lemerülni majd lebotorkáltam a lépcsőn és közöltem a szüleimmel a tervemet.

-Elmegyek Came-hez jó?

-Biztos,hogy Came-hez mész?-vizslatott apu.

-Igeeeeen.Bízz már meg bennem.-nevettem ki.

-Tudod elég nehéz..azok után ahogy ma hazaértél.-mondta és teljesen igaza volt..

-Loren sötétedik..-szállt be anyu.

-És?Akkor már megáll az élet?-szemtelenkedtem.

-Nem,csak akkor elviszlek.-ajánlotta fel.

-Ja..rendben,köszi.-öleltem meg és nyomtam egy puszit az arcára.

8 óra volt..inkább most írok sms-t Came-nek,hogy előbb megyek mint később.Mégis jobb ha odaérek 8:10-re mint 9-re.

 Camee,anyu eltud dobni.10 perc és ott vagyok.xx.Lor.

Jött vissza a válasz..

 Remeeeeeek.Amúgy nem alszol itt?:D xx.C.

Hát..végül is nekem van kedvem.Hogy anyuéknak mennyire fog tetszeni az ötlet azt nem tudom..

-Anyuuuu.-ültem fel a konyhapultra ami már a törzshelyemmé vált.

-Úristen Loren..mit akarsz?-nézett rám.

-Ott aludhatok Came-éknél?-néztem rá boci szemekkel.

-Mit bánom is én..Legyen.-adta be a derekát.

-Hű..-csodálkoztam el.Ez gyors volt.

-Netán legyen lassú?-nevetett fel.Ellenkezzek veled?-kérdezte.

-Nem,nem..-hadonásztam a kezemmel.Mindjárt indulhatunk csak akkor bedobálok pár ruhát a táskámba.

 Közbe megírtam Came-nek,hogy ott aludhatok.Felszaladtam a szobámba és ami éppen a kezem közé akadt gyorsan bedobtam.Leszaladtam a lépcsőn ÚJRA visszavettem a cipőm és intettem anyunak,hogy mehetünk.Aputól annyi volt az elbúcsúzásom,hogy a telefonom a fülemre lesz ragasztva nyugodtan zaklathat,és ha véletlen nem veszem fel akkor csak elmentem a mosdóba.Vagy éppen alszom.

***

-Cameeee!-borultam legjobb barátnőm karjaiba.

-Loriiiiii.-ölelt át.ÚRISTEN!MI VAN A KEZEDDEL?-képedt el.

-Már te is?-néztem rá idióta fejjel.Meg van..nincs semmi baja.-nyugtattam meg.

-Hahahahaha.-nevetett fel ördögien.Remélem is,hogy jól van..-nézett rám fenyegetően.Mellesleg Szia Clare!-köszönt oda anyunak aki még mindig ott állt a kocsival.

-Szia Cameron!-köszönt ki anyu az ablakon.

-Na anyu..-hajoltam be az ablakon.Holnap valamikor délután érkezem,addig telefonon elértek.-kacsintottam rá majd nyomtam egy puszit az arcára.

-Rendben Kicsim..jó legyél.-és ezzel elhajtott.

Hát nem törte sokat magát.

Ahogy beértünk a házba Came anyukája Ann állt meg előttem és végig kérdezgetett arról,hogy engem is megbüntettek-e.Válaszoltam,hogy nem megbüntettek hanem csalódtak bennem..Totálisan egyetértett a szüleim módjával és elgondolkozott rajta,hogy Ő is alkalmazza ezt a nevelési módot.Majd megkért minket,hogy legyünk normálisabbak és utunkra eresztett.Felmentünk Came szobájába AHOL OTT VOLT ZAYN ÉS LIAM!

Nyugisan sétálok be és meglátom őket..első reakció: mi a szaaaaaaaaaaaaar? második:oda futottam hozzájuk és megöleltem őket.

-Sziaaa Loreeen!-borultak mindketten a nyakamba és viszonozták az ölelésemet.Miért van bekötve a kezed?-képedtek el.

-Hát ti?-vetettem oda az egyszerű kérdést,majd folytattam..Ha még egyszer valaki megkérdezi,hogy mi van a kezemmel az halál fia..-mosolyogtam rájuk.Jól vagyok.

-Hmm.akkor jó.-mosolyodtak Ők is el.Amúgy,ha Cameron nem jöhet..akkor mi jövünk.-válaszolt Zayn.És mivel tudtuk,hogy jössz..ezért magammal hoztam Liam-et.

-Nagyon aranyos gesztus.-mosolyogtam rá.Mellesleg megtudtátok,hogy hol volt Niall?-kérdeztem a két fiútól.

-Igen..-röhögtek össze.Az egy vicces dolog.

-Na?-kiváncsiskodtam.

-Niall.-Zayn nem bírta nevetés nélkül elmondani.Egy Mc'Donalds parkolójában aludt.-tört ki belőle újra a nevetés.A rajongók ébresztették fel.-fejezte be Liam.

-Úúúristen.-kezdtem el én is nevetni.De hogy került oda?

-Fogalmunk sincs.-felelte Zayn.

-Legalább meg van.-mondta Liam.

***

Épp filmet néztünk mikor megszólalt a telefonom.

-Loren..halkítsd le azt a szart.-szólt hátra Zayn.

Jó hát a hülye értesítők..még mindig nem jöttem rá,hogy kell azokat eltörölni hogy ne legyen hangjuk.Jó persze le is halkíthattam volna de akkor ha apuék hívnak és nem veszem fel most már a rendőrséget is rám küldik.

És ez éppen egy sms volt Lou-tól.

 Mi??????KÓRHÁZBAN VAGY???????????!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Uhh,szegénynek nem mondtam,hogy ne aggódjon nincs semmi baj.Basszus.

 Szent Isten Louis:D nyugodj meg nincs semmi bajom..csak egy kis baleset történt.JÓL VAGYOK!:)

-Loren nem meg mondtam,hogy halkítsd le?-fordult hátra megint Zayn.

-Jóóóó nyugiii.-csitítottam.

 Jól van akkor..huhh..ne tudd meg mennyire megijedtem!:o de a holnapi találkozó áll?;)

 Igen Lou áll:DD de majd holnap reggel írok időpontot:) jóééjt<3 xx.

 Várom:D jóéjt neked is Loren:) xx <3

Zayn örömére végre sikerült letennem a telefont ami aztán 2 óráig meg se szólalt.Majd helyzetjelentést kellett adnom a szüleimnek,hogy élek.Mit ittam,mit ettem és éppen mit csinálok.Persze Zayn nem bírta ki,hogy ne ordítsa bele a telefonba,hogy:VAAAS HAPPENIN'???? Amire apa eszméletlen röhögésbe tört ki és megjegyezte,hogy nagyon szimpatikus neki ez a Zayn tigris.

-Tigris??-súgta oda nekem Zayn hülye fejjel amire csak legyintettem.

Szinte perc pontossággal mire leraktam Liam telefonja csörrent meg.

-Harry?-szólt bele Liam.

Megfagyott bennem minden..lefagyott a mosoly az arcomról.

-Hogy hol vagyunk?

REMEK!! TUTI MEGHALOK.

-Nem..nem kell ide jönnöd.

Huhh..szuuszáá Loren szuuuszááá.

-Itt van Came és Loren..

-Rendben,csáááá.

NA BASSZAMEG!

-Harry volt az,csak tudni akarta,hogy mit csinálunk és kikkel vagyunk.Nagyon unják magukat Lou-val és Niall-el.-mondta Liam.

-Akkor menjünk?-kérdezte Zayn.

-Hát lehet,hogy menni kéne..-húzta el a száját Liam.

-Akkor megyünk..fenébe.-túrt bele a hajába.Holnap jöjjek?-nézett Came-re.

-Ühüm.-bólogatott Came mint egy hálás kiskutya.

-Jól van akkor..Gyere Liam.-utasította majd megöleltek minket és kiviharzottak a szobából.

-Hűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűű.-esett le az állam.

-Mivan?-nézett rám értetlenül Came.

-Ti már így álltok?-képedtem el.

-Shhtt!Csak barátok vagyunk.

-Nem úgy néz ki.-nevettem el magam.

-Jó hát na..ti se úgy néztek ki Harry-vel mint a barátok!

-Ne hozd fel Harry-t témának..-komorodtam el.

-Miért ne?Köze van Harry-nek a kezedhez?-komorodott Ő is el.

-Csak egy kicsit..-válaszoltam.

-Loren?-láttam rajta,hogy választ vár..hogy valljak be mindent,és be is vallottam.

Came tudott Mark-ról..nagyon sokat meséltem neki róla.És Cameron jobban utálja Őt (még mindig) mint bárki mást.Ahogy kiejtettem a számon Mark nevét láttam a dühöt és a mérget a szemében.

-AZ A KÖCSÖG!!!EZ HIHETETLEN!-fakadt ki.

Még vagy 10 percen keresztül nekem osztotta,hogy Mark mekkora egy seggarc és hogy egyáltalán hogy bírtam ilyen emberrel összeállni.Nos,igen..ebben rohadtul igaza volt..Hogy voltam képes?

-De ez csak a levél..-hajtottam le a fejem.

-Miért volt más is?-kerekedtek el a szemei.

-Írt e-mailt..és hívott is.-csuklott el a hangom.

-MEGÜTÖM BASZKI!MEGÜTÖM.-már az ágyán ugrált és nem bírt magával.Teljesen magán kívül volt.

-Ezért voltam olyan fura mikor nem találtam a telefonom,mert akkor kaptam az e-mailt..és nem léptem ki belőle...tudod..a koncerten.-mondtam mire Cameron megvilágosult.

-Te...-nézett rám.

-Igen?

-Harry nem volt fura miután elájultál..Ő segített neked.Ő rakott fel a kanapéra viszont Louis találta meg a telefonod.És valamit babrált rajta aztán úgy adta oda Harry-nek hogy rakja el.

Úgy látszik engem szeretnek sokkolni az emberek..ezért volt olyan segítőkész Louis..ezért tartotta magát.Basszus..hogy ez nekem miért nem esett le..Buta Loren!Buta..

Ez te vagy? #10.rész

És itt is vagyok és az új rész is:D remélem mindenki örül neki:3 Legyetek aktívak és hagyjatok magatok után életjelet:D aki pedig masszív kommentelő NE HAGYJA ABBA:D K.<3 :D nem húzom ezt az egészet,remélem hogy tetszeni fog:]
Jó olvasást!:)
xx L.

***

-Na mivan?-dobta felém az amúgy egyszerű és lényegtelen kérdést Louis.

-Hát,valószínűleg meghalok..bár ez még nem biztos.-válaszoltam vissza.Láttam az arcán,hogy tudja és érzi,hogy mibe keveredtem és segítene de nem tud.

-Haza vigyelek?-ajánlotta fel.

-Ha nincs jobb dolgod..

-Oké,akkor haza doblak..nehogy már gyalogolnod kelljen.-és megajándékozott egy 1000000 pontos mosollyal.

Louis még gyorsan felöltözött és összekapta magát majd intett,hogy mehetünk.Indultam volna,de természetesen Harry nem hagyta.

-Loren..-kapta el a kezem.

-Tessék?-fordultam vissza és belefúrtam a tekintetem az övébe.

-Beszélnünk kell...-mondta komoran.

-Mit akarsz beszélgetni?Hívj fel telefonon..-válaszoltam cinikusan.

-Loren,beszéljük meg ezt komolyan..átmegyek hozzád.-jelentette ki.

-Azt se tudod,hogy hol lakom!-háborodtam fel.

-Majd megtudom valakitől..-legyintett.

-Hát jó..majd számítok rád,de most megyek.-téptem ki magam a szorításából.

Szinte az egész út hazafelé úgy telt,hogy nem szóltam hozzá a mellettem ülőhöz.És éreztem,hogy ez bántja Őt.De tudnia kéne,hogy nem rá vagyok most mérges..hanem erre az egész dologra.Louis nem tehet semmiről.

-Louis..-pillantottam rá mikor megállt egy piros lámpánál.

-Hm?-nézett rám kedvesen.

-Csak annyit akarok,hogy tudd hogy nem rád haragszom..hanem Harry-re..meg az egész szituációra.-közöltem vele.

-Loren én ezt eddig is tudtam.-mosolygott rám.Csak nem akartam erőltetni a beszélgetést ha te nem akarod.

-Jaj te!-nevettem el magam.Ne foglalkozz ilyenekkel,hogy én mit akarok és mit nem..nem mindig az a jó amit  én akarok...

-Ezt meg hogy érted?-pillantott rám de az utat is figyelte.

-Hát..hogy néha lehet,hogy én okozok magamnak rosszat..nem tudom pontosan,hogy mire értettem..Már semmit nem tudok.-nevettem fel kínomban.

-Aludj rá..-javasolta majd rám kacsintott.

Már közel voltunk a házunkhoz úgyhogy lassított.Mikor megállt egy öleléssel búcsúztam el tőle majd mondtam neki,hogy hívom és kiszálltam.Egy nagy gombócot éreztem a torkomban mikor a bejárati ajtó előtt álltam.Iszonyatosan féltem,hogy mi lesz a reakciójuk ha meglátnak..de végül benyitottam.

Végig sétáltam az előszobán de anyuék sehol..a konyhában se voltak és a nappaliban se.Felmentem a lépcsőn és benyitottam a szobájukba de ott se találtam őket.Elképzelésem se volt,hogy hol vannak.Így hát úgy gondoltam,hogy felhívom őket de először lezuhanyzom.Mikor benyitottam a szobámba végre megtaláltam őket.És..elég érdekes dolgot csináltak.Az ágyamon ülve sirattak engem.DE KOMOLYAN!Ültek az ágyamon és már szinte tervezték a temetésem.Jó,megértem nem jó érzés amikor a gyereked eltűnik és nem ad magáról életjeleket.De az ég szerelmére 18 éves vagyok!Hamarosan 19..és ennyire nem bíznak bennem.Mikor megláttak az ajtóban állva egy kő esett le a szívükről és oda szaladtak hozzám.

-Uram Isten Loren,jól vagy?-pásztázott végig anyu.Iszonyatosan megijedtünk..azt hittük,hogy meghaltál..-még mindig potyogtak a könnyei.

-Miért csináltad ezt velünk?-ölelt meg jó szorosan apu is.Lassan már nem kaptam levegőt.

-Nyugi,nyugi.Jól vagyok..élek.És sajnálom..-kezdtem bele a magyarázkodásomba.

-Hol voltál egyáltalán?Kikkel?-kérdezte anyu megrémülve.

-Hát..tudom,hogy most nem fogtok rám ismerni..-kezdtem és láttam,hogy mindkettejük nagyra tágult szemekkel néz.De inkább üljünk le..-javasoltam.

Elmeséltem nekik amit tudtam..ami megmaradt a tegnap estéből..bár az utolsó emlékem,hogy Harry-vel iszunk..a többire már nem emlékszem.Lehet,hogy jobb is lenne nem tudni..

A szüleim nem ismertek rám..láttam azt a dühös tekintetet,a csalódottságot hogy rám se ismernek.A helyzet az,hogy én se ismerek magamra..nem tudom,hogy mi ütött belém.Viszont a legjobb az egészben,hogy a szüleim nem bíznak meg a fiúkban.Remek..

-És Cameron?-kérdezte anyu.

-Came-ről egyelőre nem tudok semmit..-húztam el a számat.

-Úristen..-temette apu az arcát a tenyerébe.

-Nyugalom..felhívom.-jelentettem ki.

Annyit mindig is tiszteltem a szüleimben,hogy nem vesznek el ilyenkor semmit tőlem..nem tiltanak el semmitől.Maximum kicsit szorosabb pórázon leszek,de tudják,hogy azzal nem érnek el semmit ha elveszik a gépem vagy a telefonom.És ennek tényleg kifejezetten örülök..bár tudom,hogy most rohadt nagyot csalódtak bennem..de próbálom helyrehozni.

Elővettem a telefonom és végre megnéztem,hogy kiket rejt a híváslista.Tíz nem fogadott hívás aputól,tíz anyutól,öt Came-től,három Zayn-től,egy Louis-tól és az utolsó amin megakadt a tekintetem és elfelejtettem levegőt venni..megint úgy éreztem magam mint tegnap a buszon..az utolsó hívás Mark-tól jött.Próbáltam félre tenni az undort és a rosszul létet és végre felhívni Came-t.

-Teeessék?-hallottam Cameron nyomott hangját.

-Came?Jól vagy?-kérdeztem kétségbeesve.

-LOREN!-kiabált bele mire a háttérben meghallottam Zayn hangját is.

-Zayn is ott van?-kérdeztem kíváncsian.

-Hát..ezek szerint.-nevetett fel.Szent Isten,jól vagy?Egész este téged hívogattunk!

-Tudom,láttam..jól vagyok persze csak tudod..kicsit másnapos.-itt rápillantottam anyuékra és megkaptam a rosszalló pillantásokat amikre számítottam.

-Hát csoda,hogy jól vagy..iszonyat sokat ittál az este,és amiket leműveltél először Louis-val aztán Harry-vel..na az durva volt.-közölte.

-Nem szeretném tudni azt hiszem..-elsüllyedtem volna szégyenemben..de olyan mélyre amilyen mélyre csak tudok.

-A lényeg,hogy rendben vagy..én,hm..tulajdonképpen fogalmam sincs hogy hol vagyok.Zayn van itt mellettem és Liam..-mondta.Niall veletek volt?

-Nem,én Louis és Harry mellett ébredtem.Úgy tudtam,hogy Niall veletek volt..

-Nincs itt velünk.

-Remek..majd megkérdezem Harry-t tud-e róla valamit..viszont szerintem te is menj már haza..kitudja a szüleid milyen állapotban vannak.-javasoltam neki.

-Az lesz még egy szép menet..azt hiszem örökre toronyba zárnak és olyan leszek mint Fiona.-nevette el magát.Na majd beszélünk..puszi.-ezzel letette.

Anyuék a választ várták tőlem.

-Jól van.-mosolyodtam el.

-Hál Istennek..-fújta ki a levegőt mindkét aggódó szülőm.

-Loren..szeretném ha ma itthon maradnál.-mondta apu.

-Itthon maradok,nem megyek sehova.Max valaki jön hozzám..de nem lényeges.-legyintettem.

-Tudni akarjuk,hogy ki?-kíváncsiskodott apu.

-Nem,nem hiszem.Viszont most már kimennétek?-próbáltam tapintatos maradni.

-Hogyne..gyere szívem.-állt fel mellőlem apu és kitessékelte anyut a szobámból.

Becsuktam mögöttük az ajtót mert tényleg nehezükre esik,hogy nekik kelljen aztán bekapcsoltam a gépemet és benyomtam a rádiót is.Nem árt most egy kis relaxáció főleg,hogy iszonyatosan fájt a fejem és rosszul voltam,de nem annyira hogy ágyban kéne feküdnöm.

Végül úgy döntöttem,hogy beköltözök a fürdőszobába egy jó ideig.Magammal vittem a rádiót és a telefonomat is.Megengedtem a kádba a forró vizet és dobáltam mellé kis fürdősónak nevezett golyókat.Iszonyatosan jó illatuk van.Sok emlék fűz az ilyen fürdősó-golyókhoz.Mondjuk azokat felejtsük el amikor kiskoromban megakartam enni őket..az nem jó emlék.

Már tíz perce oldódhattam a vízben amikor kaptam egy sms-t.Pont a kád mellé helyeztem a telefonom szóval szinte meg se kellett mozdulnom.És láss csodát micsoda meglepetés Harold Úrnak eszébe jutottam..reménykedtem abban,hogy elfelejti a kis átruccanását.

 Lori,tényleg beszélnünk kell szóval..ne röhögj ki:D de..hol laksz?:$ xx Hazz.

Deeee hidd el élvezettel röhögök rajtad Harold.Végül úgy döntöttem,hogy jó lenne megtudni miket műveltem ott tegnap este..szóval megírtam neki.

 Elmondom hol lakom..de akkor muszáj leszel mindent elmondani;) Lori..ezzel még mindig nem tudok megbarátkozni:D mellesleg Fleet St 66. xx Loren:)

Vissza helyeztem a telefonomat a helyére de rögtön ahogy leraktam megint megrezzent.

 Mindent elmondok ha ezt akarod:D 6-kor ott vagyok. xx Hazz.

Azt se tudom,hogy most hány óra van! Oké..4 óra.Van még időm.Végre most már rezzenés mentesen vissza helyeztem a helyére a telefonomat és ellazultam.Élveztem ahogy az éppen hogy forró víz égeti a testem..nem durván,csak kicsit.És a kis fürdőgolyócskák illata..hát ahhoz foghatót én még nagyon nem éreztem.Egyszóval remekül relaxáltam mindaddig míg apu rám nem törte az ajtót..ha valami sületlenség miatt zavarta meg a relaxációs perceimet én bíz Isten neki esek!

-Loren..kicsim!-lihegett az ajtómban.

-Hümm?-néztem felé.

-Végre levelet kaptál!!!-ujjongott.

-Hát ez remek..szeretnél vizes lenni?!-hördültem fel.

-Hát..nem.Nem tudom.Nem vagyok hal hogy állandóan vizesnek kéne lennem.-mosolygott rám.

-Éppen megzavartad a relaxációmat.-hadonásztam a levegőben.

-Ijjjj én kérek elnézést.-húzta ördögi vigyorra a száját.Csak ennyit akartam..-közölte.A levelet leteszem az író asztalodra.-mondta majd ki is viharzott a szobámból.

Persze mintha még soha nem kaptam volna levelet..áááá imádom mikor csak úgy megzavarnak..mert imádják azt a pillanatot mikor 'Lorenteljesenkészenvanésterminátormódbaátkapcsol' csak hogy idegesítsenek.És nem ez az első eset.

Lassan teljesen kihűlt a vizem, és az idő is vészesen múlt úgyhogy a törülközőmért nyúltam és kiszálltam a kádból.Rossz szokásom,hogy csurom vizesen megyek végig a szobámon de na..ez van.Nem tudják belőlem kinevelni.

Egy egyszerű itthoni ruhába öltöztem fel,és a bőrkarkötőt most feke/fehér/pink karkötőkre cseréltem le.A hajamat csak egyszerűen összefogtam copfba.Nem öltöztem ki..mert minek?Elvégre nem életem nagy szerelmét várom.

Nem sok mindent kellett elpakolnom mivel tegnap óta nem voltam itthon így nem tudtam sok mindent szétszedni.Pedig szokásom.

Mivel sikerült felöltöznöm..(így 18 évesen ez nagy mutatvány) úgy döntöttem,hogy elolvasom a levelet.Kíváncsi voltam,hogy ki küldte.

Értetlenül bámultam magam elé mikor megpillantottam ÚJRA ÉS ÚJRA Mark nevét..nem hittem a szememnek.Mit akar ez tőlem?

Egy ideig nem mertem kinyitni a levelet mert a szó szoros értelmében kurvára megijedtem..féltem,hogy mit találok abban a borítékban.De végül erőt vettem magamon és felnyitottam.Hát nem kellett volna...

Képek voltak..képek voltak rólam,róla..vagyis rólunk.Még abból az időből amit én legszívesebben elfelejtenék..amit letagadnék..ami nem én vagyok.Annyira rossz volt ezeket a képeket látni,hogy éreztem ahogy a forró könnycseppek elborítják az arcomat.Irigylésre méltó tempóban száguldottak le a könnycseppek az arcomról.Iszonyat amit akkor műveltem..és nagyon bánom.

Végül a borítékot a képekkel együtt visszadobtam az asztalomra.Nem bírtam tovább nézni...

***

Már annyira untam magam,hogy inkább elkezdtem zenét hallgatni.Minden gondolatomat kint hagytam a picsába..csak azon voltam,hogy elfelejtsem azokat a képeket.Így bedugtam a fülhallgatót a fülembe és maxra tekerve a hangerőt gondolkoztam.Volt még időm..még egy teljes órám volt.

Nagyon megijedtem amikor valaki megérintette a vállamat.

-Harry?-lepődtem meg.

-6 óra múlt.-nevetett fel.

-Már?-csodálkoztam el.Bocsi elbambultam..-vettem ki a fülemből a fülhallgatót.Vagyis..elzenéztem?-vágtam hülye értetlen fejet.

-Semmi gond.-legyintett majd ugyancsak ahogy szokta most is megkínzott jócskán a mosolyával.

-Hogy jutottál be mellesleg?-csodálkoztam,hogy felért épségben..de tényleg.

-Anyukád engedett be,nagyon aranyos nő.

-Hogy a..az én..persze.-nevettem.

-Most mi van?Tényleg.-győzködött.

-Jó,jó..ha te mondod.-hagytam rá.

-Szóval..belekezdenék amiért jöttem..-váltott át komolyabb módba.

-Persze,hallgatlak.

Igazából nem mindenre tudtam figyelni..nem azért mert nem érdekelt..hanem mert..nem tudom.Ez a srác megbabonáz..elvonja a figyelmemet mindenről.Úristen..nem Loren.Szuuuszáááááá.

-Utálom,hogy azt hiszed csak hülyítelek..mármint.Utálom,hogy nem bírunk ki egymást mellett veszekedés nélkül 1 órát..ez felbasz.Már elnézést.Ezt akarom veled tisztázni..-vázolta fel röviden a történetét.

-Na most Harry..én ez ellen mit tudok tenni?

-Nem is biztos,hogy a te hibád..csak gondoltam közlöm veled,hogy én ezt már nem bírom..-fakadt ki.

-Hidd el,hogy én ha ez ellen tudnék tenni már rég tettem volna..

-Csak oldjuk meg..-szó szerint belém SZÚRTA a zöld szemeit.

-Majd vissza fogom magam.-mosolyogtam rá.

-Sikerülnie kell..a másik.Biztos szeretnéd tudni,hogy mi történt tegnap?-kérdezte már boldogabban..sőt..szó szerint sírt a nevetéstől.

-Hát..hogy a közel jövőben ne érjenek meglepetések.-rohadtul kíváncsi vagyok,hogy milyen idiótaságokat műveltem.

-Na figyelj...-kezdett bele.

LESOKKOLTAM.KOMOLYAN.Igen arra még emlékeztem,hogy iszogattunk..eléggé rendesen.Aztán jöttek a bonyodalmak..miután teljesen kiütöttem magamat Harry próbált visszafogni hogy ne szaladjak be a tömegbe keresve Louis-t.Nem sikerült neki..befutottam a tömeg kellős közepébe és ordibáltam Louis nevét..aki állítólag mellettem állt.Mikor végre felfedeztem,hogy mellettem van és megtaláltam a nyakába borultam és összeestem.Végül összeszedtek a földről és visszavittek Harry-hez..ahol szegény Louis arcába másztam mintha valami érdekeset találtam volna ott.Amikor leállítottak akkor Harry arcába másztam bele majd elkezdtem cseszegetni a haját.(Hát na..gondolom beindultam a fürtjeire) akkor Harry nem bírta tovább felállt és hozott magának piát.Majd állítólag kiakartam menni a teraszra..a klub teraszára.Ahol megláttam egy medencét ami a klubhoz tartozott.Odafutottam és akkor kértem meg Harry-t hogy tegye el a telefonomat..(ami aztán nála is maradt) mert beleakartam ugrani a medencébe.Végül addig addig balfaszkodtam a medence szélénél (mivel Harry a kezemnél fogva ráncigált,hogy ne nee mert vizes leszek) hogy a karomról a karkötő beleesett a vízbe.Akkor ott elkezdtem hisztizni,hogy már pedig bemegyek mert a karkötőm kell.Így hát fogtam magam és felhúztam a ruhám..( amikor ezt mesélte Harry éreztem,hogy ennél mélyebb nincs..pedig lesz.) és bementem érte.Csurom vizesen jöttem ki a vízből mert természetesen lesüllyedt az aljára a karkötő.Állítólag ameddig nem szárították meg a ruhámat Harry pulcsijában parádéztam és Lou melegítőnadrágjában amit a buszról szedtünk.Hisztiztem azért is egy sort,hogy senki nem akar velem lenni és hülyéskedni amikor Niall oda jött hozzánk és elkezdett ölelgetni meg felemelt.Liam szedett ki a karjaiból.Egy darabig kérleltem Harry-t hogy menjünk vissza a teraszra majd beadta a derekát és kimentünk..ott leültünk a napozóágyakra és Harry próbált belém egy kis életet lehelni..nem félt azt se elmesélni,hogy elvileg az ölébe hajtott fejjel aludtam el..

De a végére megint felpörögtem és csak hülyeségeket akartam csinálni..elfutottam a fiúk elől majd amikor beértek Liam a hátára kapott és felvonszolt a buszra.Ez volt hajnali 4-kor..és akkor mentünk el Louis és Harry lakására..aztán felébredtem.

-URAMISTEN!-kaptam a szám elé a kezem.

-Nagyon vicces voltál.-röhögött Harry.A kedvencem az volt mikor hisztiztél a medence mellett,hogy kell neked az a bőrkarkötő.Tényleg hol van?-kérdezte.

Miért érdekli,hogy hol van?Nem mindegy?

-Az ékszeres dobozomban.-közöltem.Harry..sajnálom.-sütöttem le a szememet.

-Semmi gond..előfordul.-mosolygott rám.

-Amúgy..utána kiöltöztetett fel?-éreztem,hogy elvörösödök..irigylésre méltó színem lett.

-Magadtól öltöztél fel..

-Huhh..-fújtam ki a levegőt.

-LOREEEEEN!-hangzott lentről anyu kiabálása.

-Ahh...várj egy kicsit lemegyek hozzá.-mondtam majd kimentem az ajtón és le a lépcsőn.

-Tessék?-ültem fel a konyhapultra.

-Ki ez a rendkívül helyes fiú?-nézett fel de az arca csupa liszt volt.

-Harry..-közöltem vele mintha tudná,hogy ki Ő.

-Harry? Igeeen,teljes név?-próbálta kihúzni belőlem.

-Harry Styles.-nyögtem ki.

-Ő..véletlenül nem az az együttes tagja akikkel most Cameron dolgozik?

-De anya..véletlenül pont Ő.-mosolyodtam el.Egyéb kérdés?

-Nincsen..de majd mesélj.-kacsintott rám.

-Hogyne.-nevettem el magam.

Amikor beléptem az ajtómon Harry értetlen fejjel állt előttem.

-Ez te vagy?-nyújtotta fel azt a fényképet ahol épp cigizem és vodkás üveggel 'pózolok' közben Mark nyakában lógok és eléggé 'jól éreztem' magam..

Soha nem éreztem még ehhez foghatót...ott helyben meghaltam volna legszívesebben.

Direkt csinálod? #9.rész

Hmm.Kicsit aktivizálom magam és hozom is az új részt:) ennél viszont már hamarabb várom a komikat:D légyszi*-* ha nem nagy kérés:D aki pedig mindig rendszeresen komizik annak hálás köszönetem..tényleg <3 éééés plusz jó hír,hogy ezentúl a fejezetek elejénél lesz kép:D csak úgy mint itt;) szóval csekkoljatok:3
Jó olvasást!:)

xx.L.

***

-Loren?Baj,hogy nála van a telefonod?-fürkészett Came.
-Jaj nem..áhh.dehogy.-legyintettem.De igen baromira baj,hogy nála van a telefonom..mivel teljesen ciki ha látta az e-mailt.Sőt..ha bármelyikőjük látta azt az e-mailt.Ha igen..akkor elásom magam a föld alá.
-Rendben,akkor ne csak úgy állj ott mint egy szobor.Gyere velem!-húzott magával.
Gőzöm se volt,hogy merre megyünk,hogy kik mellett megyünk el csak követtem a barátnőmet.Igazából mindent hallottunk hátul a színpad mögött és meg kell hogy mondjam iszonyatosan tehetségesek..nem voltam benne biztos de talán Harry énekelt..egy pillanatra megálltam ott pont a színpad mellett.Ahonnan ráláttam a fiúkra és Ők is rám.Louis rögtön kiszúrt és elkezdett integetni mint egy felpezsdült kisgyerek.Nagyon aranyos volt,és jól eltaláltam tényleg Harry énekelt éppen.
-Gyere mááár!-húzott el a színpad mellől Came.
Egy nagy terembe ültünk be ahol senki nem volt rajtunk kívül viszont mindenhol csak kaja kaja kaja és rengeteg ajándék.
-Annyira sajnálom..-kezdtem el a mondandómat.
-Mit sajnálsz?-kerekedtek el Came szemei.
-Hogy nem lehettem itt az első munkádnál..-hajtottam le a fejem.
-Jaj te!Ne hülyéskedj már..még nem is csináltam semmit.-nevetett fel.
-Hát akkor?-kérdeztem már felegyenesedve.
-Csak néztem,hogy Hannah hogy csinálja..majd következőnek én fogom.Elvileg.-közölte tök egyszerűen.
-Nagy kő esett le a szívemről.-mosolyodtam el.Mikor lesz a következő?
-Hát..pár nap múlva ha jól tudom,miért?
-Arra is jöhetek?-kérdeztem félénken.
-Megkérdezzük Hannah-t de szerintem biztosan.Mondjuk a következő nem itt Londonban lesz..és már nem a fiúkkal megyünk akkor.
-Ha nem Londonban akkor hol?-fakadtam ki.
-Hát..most mondjuk nem tudom..valamelyik másik városban.De mit hittél hogy csak Londonban van koncert?-röhögött ki.
-Nem dehogy..csak nem gondoltam volna,hogy felkérnek téged,hogy messzebbre is majd vállald el ezt az egészet.
-Ja..igen.Én se akartam elhinni de nagyon jó.-örömködött.
Hannah tépte fel idegesen az ajtót de amikor megpillantott elszállt minden haragja.
-Loren!-futott oda hozzám.Jobban vagy?-kérdezte majd végig mért a szemével.
-Igen sokkal jobban.-mosolyogtam rá.
-Úristen..nagyon megijedtünk ám.Főleg Harry és Lou..hihetetlen volt.-mondta majd leült mellénk.
-Nem kell aggódni csak kicsit kifeküdtem.-kacsintottam rá.Ő..Hannah..a telefonom Harry-nél van?-kérdeztem puhatolózva.
-Igen,fent a színpadon a zsebébe.Imádja teletömni a zsebét..-nevette el magát.Miért?
-Ja nem fontos..csak szerettem volna tudni mert úgy megnézném,hogy kerestek-e már..-füllentettem,mondjuk nem volt minden hazugság mert tényleg megnézném,hogy hívtak-e már anyuék.
-Rendben..ja és Loren,szívesen várunk téged a többi ilyen koncertre is.De nekem most mennem kell a színpad mellett/mögött megtaláltok.-ezzel felállt és kiment az ajtón.
Came-vel tök csöndben ültünk végig..nem tudom hogy miért.Csak néha váltottunk pár mondatot de éreztem,hogy nem akar arról beszélni ami ma fent történt a buszon.Jó,mondjuk én se akarok róla beszélni..főleg mert nem tudom,hogy Harry vagy bárki más belenézett-e.Így hogy Came-vel nem beszéltünk elkezdtem azt az újságot olvasni ami ott hevert az asztalon.

***
-Hihetetlenek voltatok srácok!-rontott be az ajtón Paul nyomában a fiúkkal.
-THAT'S WHAT MAKES YOU BEATIFUL!!-ugrott elő az ajtóból Lou majd oda futott hozzám és megölelt.
-Louis..ez az én részem.-lépett be Harry mögötte az ajtón röhögve.
-Loreeeen!-motyogta.
-Sziaa Louu.-nevettem el magam.
-Örülök neki,hogy jobban vagy..de ugye jobban vagy?-ugrált még mindig ide-oda.
-Persze,hogy jobban vagyok de most már nyugodj meg.-próbáltam lenyugtatni de nem sikerült még mindig ugrált mintha komolyan újjá élné a gyerekkorát.
Én viszont teljesen megfeledkeztem,hogy Harry-nél van a telefonom..úgyhogy erőt vettem magamon és oda mentem hozzá.
-Khm..-fogtam meg a vállát.Harry..
-Igen?-olyan mosolyt villantott amitől ott helyben összeestem volna DE muszáj voltam talpon maradni.
-Visszakaphatnám...
-A telefonod,persze.-vette elő a zsebéből a készülékemet.
-Köszönöm,és Harry..belenéztél?-kérdeztem meg félénken.
-Nem,nyugi.-simította meg a vállamat.
Talán mélyen nagyon mélyen örültem volna neki ha megnézi..mert akkor valakivel tudok erről beszélni.De mivel Harry-t nem ismerem olyan nagyon régóta..ezért inkább örültem,hogy nem nézett bele.
-Loreeeeeeeeeeen.-lépett mellém Niall aki éppen egy szendvicset evett.
-Tessék Niall..-mosolyogtam rá.
-Ugye jössz velünk tovább bulizni?-csillogott a szeme a válaszomért.
-Hova mentek?-érdeklődtem.
-Nem tudom..mindig kitalálunk valami helyet csak úgy spontán.Na,ugye jööössz?-kérdezte kislányos hangon.
-Hát nem tudom..-húztam el a szám és Came-re néztem..aki éppen Zayn-nel beszélgetett.
-Loren..-pislogott.
-Rendben..megyek veletek.-adtam be a derekam.
-YEAAAAAH!-ugrándozott szendviccsel a szájában(?).
Ahogy meghallotta ezt Louis oda rohant hozzám felkapott és megpörgetett.Miután letett kicsit megszédültem de visszarázódtam a régi helyzetbe.Egész végig Harry-t figyeltem..aki csak lopva nézett rám,próbáltam elkapni a tekintetét de nem sikerült.Na majd a buszon..

***
-Harry..ide ülhetek?-kérdeztem a göndörkét aki csak bámult ki a fejéből.
-Persze,gyere..-mondta.
-Mi a bajod?-kérdeztem tök egyenesen..
-Loren nincsen semmi bajom.-erőltetett egy mosolyt az arcára.
-Harry lehet,hogy nem régóta ismerjük egymást de elmondhatnád.-közöltem vele azt amire én azt hittem,hogy tök nyilvánvaló.
-Loren.-fordult végre felém.Én....
-MEGÉRKEZTÜNK!-pattant mellénk Niall.Na menjünk fiatalok..-röhögte el a mondat végét.
Harry felállt és szó nélkül Niall után indult,úgy tett mint a többiek.Én is utánuk mentem de mire leértem a buszról a rajongókkal találtam magam szembe.Akik úgy néztek rám mintha egy zombi lennék,olyan pillantásokat kaptam amivel ölni lehetne.Félelmetes.
-Te ki a fene vagy?-állt elém az egyik One Direction <3 feliratú pólós egyed.
-Nem hinném,hogy magyarázattal tartozom.-nevettem el magam.
-Sarah hagyd őt békén!-szólt oda a másik ilyen pólós lány.
-Lányok..-szóltam utánuk és nagy meglepetésemre mindannyian megálltak és visszafordultak.
-Igen?-kérdezték mind egyszerre.
-Ahogy látom ti tényleg nagy rajongók vagytok..-kezdtem.
-Igen..nagy directionerek vagyunk.-büszkélkedett az egyik.
-Szóval..mit tudtok Harry-ről?-éreztem ahogy elvörösödik a fejem.
-Hát figyelj kedves ismeretlen tudatlan lányka..szimpatikusnak tűnsz szóval megbékélünk veled ha többet látunk a fiúkkal..de..komolyan nem tudsz róluk semmit?-képedt el az egyik.
-2 napja ismerem őket..-vallottam be.
-Legalább ismered őket.-tette a Sarah nevezetű a kezét a vállamra.
-Én azt ajánlom neked,hogy ahogy hazaérsz keress rájuk a guglin..ott minden fent van..-ajánlotta Sarah.
-Rendben..köszönöm.-hálálkodtam nekik de épp hogy ezt kimondtam Came lépett ki a klub ajtaján engem keresve.
-LOREN GYERE MÁR!-kiabálta.
Az ajtó felé fordulva megláttam,hogy ki és honnan ordibál de mire visszafordultam a lányok nem voltak ott.Így hát Came után mentem.
Ahogy egyre jobban bementem úgy lett egyre jobban melegem.Bent a klubban sötét volt csak a neon színű fények cikáztak hol a falon hol a padlón.Came odavezetett a fiúkhoz akik egy nagy asztalnál ültek és már eléggé jól érezték magukat.Harry is feloldódott végre.Came helyet foglalt Zayn mellett és tovább itta az italát.Én pedig Liam mellett kaptam helyet.
-Loren,eljössz velem a pulthoz?-próbálta túl kiabálni Liam a zenét de én értettem,hogy mit akar.
-Persze.-válaszoltam bár szerintem nem értette de vette az adást mikor felálltam és magammal húztam a pult felé.

-Hmm három tequila-t,köszi.-adtam le a rendelést a pultos csajnak.Liam csak bárgyún nézett rám mintha ez olyan sok lenne.
-Loren..nem lesz az kicsit sok?-kérdezte nevetve.
-Hidd el hogy nem,na kérj te is.-mondtam neki.
-Egy sört köszi.-mondta a pultos lánynak de közbe szóltam.
-Nem,Ő is három tequila-t kér.-adtam le az újabb rendelést.
-Loren neeeeee.-ellenkezett.
-Nem Liam..ma oldódunk és ünnepelünk.-jelentettem ki.
-Mit ünneplünk?-kérdezte.
-Életem első One Direction koncertjét..igaz nem voltam ott de na!-mondtam.
-Tessék itt vannak az italok!-rakta ki elénk a pultra az italainkat.
Így hat tequila-val tértünk vissza az asztalunkhoz.Már vették volna ki a kezemből de nem engedtem nekik.
-Na Loreeen add ide az egyiket.-kérlelt Cameron.
-Nem,ez mind az enyém.-jelentettem ki.
-Mind?????-képedtek el mindannyian.
-Igen,miért?-kérdeztem és láttam azokat a döbbent fejeket.
-Sok lesz nem?-kérdezte komoran Harry.
-Nem lesz sok..szállj le a magas lóról Harold..-közöltem vele ridegen.
-Direkt csinálod?-kérdezte a göndörke.
-Hagyjuk már Harry.-legyintettem.

***
-Loren jól vagy?-dörömbölt a wc ajtaján Came.
-Persze csak..kicsit rosszul lettem.-estem ki a wc ajtaján pontosan Came karjaiba.
-Istenem..te részeg vagy.-fújta ki a levegőt.
-Jájj dehogyis.Ne legyél butuszka.-mondtam de éreztem hogy szinte szállok.
Nem voltam magamnál..ha egyedül vagyok biztos,hogy hülyeséget csináltam volna,de itt volt velem Came aki kivonszolt az asztalunkhoz.Az asztalnál csak mi ketten voltunk és Zayn.Came lefektetett a kanapéra és lehuppant Zayn mellé.
-Nooooo Camerooon ne legyél ilyeeeen.-kérleltem.Hagyjd had menjek.-hadonásztam a levegőben.
-Nem Loren..nem mozdulsz.-adta ki a parancsot.
-Jól van?-kérdezte Zayn.
-Jobban lesz..csak részeg mint a fene.-közölte Zayn-nel Came.
Oldalra fordítottam a fejem és láttam Harry-t ahogy a pultnál támasztja magát.Oda akartam menni de Came nem engedte.Majd csak annyit vettem észre ahogy Louis lehemperedik mellém.
-Jáááájj egy Loren baba.-üdvözölt nagy mosollyal.Hát hogy vagyunk?-ölelt át.
-Louis..te is részeg vagy?-képedt el Zayn.
-Haver..buli van.-közölte vele Louis.Viszont elfáradtam szerintem menjünk..
-Haza?-ugrott fel Came.
-Dehogy..másik helyre.Ez már uncsi.-ásítozott Louis.
-Hát jó..szedd össze a többieket a buszban találkozunk.-adta ki az utasítást Zayn.
Engem összekapott Came és a buszig vonszolt.Bár az utolsó métereken Harry átvett és Ő vitt tovább.Mikor felértünk a buszba engem csak beültettek valaki mellé és addig mentünk míg a fiúk kedvenc helyére nem értünk.Végül sikerült kicsit józanodni ami szinte lehetetlen de sikerült lábra állnom és sikerült leszállnom a buszról.

***
-Harry drága hozz nekem valamit.-kérleltem a mellettem ülő göndörkét.
-Loren állj le..-mondta komolyan.
-Na de kérlek..engedd el magad..-ajánlottam neki.
-AHA!!.szóval inni akarsz.-kiabált.
-IGEN!!-kiabáltam én is.
-Akkor iszunk!-felállt és megindult a pult felé.Nem később mint 5 perc után tíz tequila-val tért vissza.
-Te nem vicceltél..-nevettem ki.
-Te mondtad,hogy inni akarsz..-kacsintott rám.
-Akarok is..-jelentettem ki.
-Hajrá..
-Akkor..szép reggelt majd!-vettem a kezembe a kis feles poharat.-HÚZÓRA!!!

*********************************************************************************

AZNAP REGGEL.

Ismeretlen helyen ébredtem..igazából fogalmam nem volt,hogy hol vagyunk.Viszont jó hír,hogy mindenem meg volt.Ruhám rajtam volt,karkötő megvolt cipőm is rajtam volt.Viszont..egy ágyban aludtam Louis-val és Harry-vel..Remek.

-Mi a haláááál szét megy a fejem.-panaszkodott Louis majd felém fordult.

-LOREN! TE MIT CSINÁLSZ ITT?-képedt el.

-Felkelek..vagyis.Itt aludtam..ne kérdezd.Nem emlékszem semmire.-mentegetőztem.

-Ez a közös lakásunk Harry-vel..asszem.-vakarta meg a fejét.

-Nyugi Lou..én hoztam ide.-motyogta a párnába Harry.

-Te?-kérdeztük mindketten egyszerre.

-Igen..az egész hajnalt velem töltötted.-motyogta még mindig.

REMEK.REMEK.REMEK.Nem elég,hogy a rossz oldalamat mutatom meg..de másnaposan ébredek két szex Isten mellett..ennek örülnöm kéne.Majd hirtelen eszembe jutott,hogy Came is biztos ott volt.A telefonomért nyúltam de nem volt nálam.

-Hol a telefonom?-kérdeztem körbenézve.

-Őhh Lori ottaaa gatyám zsebébe.-dünnyögte Harry.

-Lori?és hogy került hozzád?-kérdeztem.LORI?LORI?MI EZ?

-Becenevet adtunk este egymásnak..és azért van nálam mert nem akartad magaddal bevinni a vízbe.-nézett végre fel.

Úgy gondoltam,hogy majd később elmagyaráz mindent de először a telefonom kell..Gyorsan kikaptam a gatyából a készülékemet....és rögtöni halál.

30 nem fogadott hívás.

Engem tuti megölnek...

Apró kis félreértések.#8.rész

A helyzet a következő,ISZONYATOSAN boldog vagyok mert hirtelen nagyon sok visszajelzést kaptam a bloggal kapcsolatban:) tényleg mindenkinek nagyon köszönöm<3 hihetetlenek vagytok:DD<3 A másik,hogy sajnálom de csak most tudtam részt hozni :s 1 hétre kidőltem mert jött a barátnőm le hozzám utána meg sikerült megbetegednem:/ de most már itt vagyok friss és fess vagyok szóval jön a követkeezőőő rééész;) [köszi a türelmet mindenkitől:P<3]

Jó olvasást.:)

xx.L.

***

-Igen!!Miért talán baj?-fürkészte Harry Louis-t.

-IGEN HAROLD BAJ!-mondta Louis majd neki esett Harry-nek.

Csodálkoztam,hogy a többiek nem segítettek nem mentek oda a fiúkhoz,hogy hagyják abba csak álltak és nevettek.MÉG PAUL IS!Én viszont nem bírtam tovább kettejük közé furakodtam és próbáltam őket megállítani.

-Harry!Louis!Hagyjátok ezt abba!!-kiabáltam.Mellettem mindenki csak nevetett,nem is értettem miért.

-Jajajajj Loren Loren..-kezdte Louis.Nem ismersz te minket eléggé.-veregette meg a vállam majd Harry felé fordult és összeröhögtek.

-HOGYMIVAN?-képedtem el.

-Azt hiszed,hogy ilyen miatt tényleg megharagszom Harry-re?-kérdezte mosolyogva.

-Hát..már bocsi,de eléggé úgy tűnt.-mondtam.

-Csak tűnt...-szállt be Harry.

-Jóóólvan fiúk.Ennyi elég legyen mára az emberek hülyítéséből.-mondta Paul.

-De csak viccelődtüüüüünk.-mondták gyerekes hangon mindketten.

-Tényleg nem nagy dolog..túl élem,csak megrázott.-mosolyogtam Paul-ra.

Végre letudtuk zárni ezt az egészet és nyugodtan léptünk be a 'megbeszélő' terembe ahol Hannah már várt minket.Eléggé várt minket...

-Na végre..honnan jöttetek?Amerikából?-förmedt ránk,vagyis a tekintetét a fiúkra szegezte.

Nem tudom mi ütött mostanában Hannah-ba..nagyon furcsán viselkedik.Mindenen hamar felkapja a vizet és ingerlékeny.Pedig nem így ismertük meg..na mindegy.

Beültünk a terembe és elképesztő figyelemmel hallgattuk Hannah-t,a fiúk már nem így tettek.Az egészet elhülyéskedték..Louis répát evett és azzal dobálta az ablakot(?),Zayn az ajtóba nézte magát mert tükrös volt(?),Niall telefonon beszélt valami futár szolgálattal..csak annyit tudtam megjegyezni belőle,hogy jól átsütve kéri..Harry a telefonját nyomkodta és hülye fejeket vágott,Liam pedig röhögött rajtuk,de nagyon.

-FIÚK!-kiabált Hannah,mire mind az öten felnéztek.Figyeljetek..még akkor is ha igazából ez rátok nem vonatkozik.-mondta majd folytatta az utasítások kiadását.

-Szóval Cameron..este 7-kor gyertek ugyanide és akkor fogunk titeket felvenni a busszal amivel a fiúk utaznak.A lényeg,hogy ne késsetek pontban 7-kor legyetek itt.Nem kell hozni magaddal semmi cuccot mindent megfogunk találni az öltözőben,igazán nagyon semmi dolgod nem lesz csak nekem segítesz.Te pedig Loren..hmm.te pedig néző leszel.-mosolygott rám.

-Rendben ez így tetszik.-mosolyogtam vissza.

-Értetted Cameron?-kérdezte Hannah Came képébe mászva.

-Igen,vettem az adást.-közölte.

-Nagyszerű..akkor fiúk gyertek!Másik megbeszélés Paul-al!-utasította őket Hannah.

-Ne máááár!Minek?-kérdezte Zayn szomorú hangon.

-Mert kell..mert fontosak vagytok.-kacsintott rá Hannah.

-Oh,igaz..tényleg.-látszott az ördögi vigyor az arcán.FIÚK GYERÜNK!-kiabálta majd maga után húzta a többieket.

-Akkor mi elmehetünk?-kérdezte Came.

-Igen..de érjetek ide időben!-mondta Hannah.Ha elkéstek..itt hagyunk titeket.-mondta minő egyszerűséggel.

Láttam Came arcán,hogy kicsit megijedt a mondat utolsó részétől..igazán nem akarja ezt most elszúrni,tényleg mindent beleakar adni és ezért vagyok büszke rá.Úgyhogy összeszedtük a cuccunkat (már ami volt) és elindultunk..volna.

-Came!-kiabált Zayn.

-Igen?-fordult hátra Came.

-Csak annyit akartam..hogy..őmm..mindegy majd a koncert után elmondom.-hadarta el ezt a kis semmiséget majd a fiúk után eredt.

Came-vel elég érdekesen néztünk össze..nem tudtuk ezt mire vélni.Én mondjuk láttam,hogy Zayn szimpatizál Came-vel de nem tudtam,hogy ez több..természetesen ha Ő többet érez.Mert ez se biztos.

Kifele menet a teremből találtam egy karkötőt.Nem női volt szóval nem csillogott meg ilyesmi..egy egyszerű kis bőr karkötő.Igazából rohadtul nem érdekelt,hogy kié felvettem a földről és eltettem a táskámba.Senkinek nem fog nagy gondot okozni..HISZ ELDOBTÁK!

Came-vel busszal mentünk haza és mivel én előbb szállok le mint Ő ezért tudatta velem a tervet.A terv annyi volt,hogy 6-kor elém jön és onnan megyünk a székhelyre.Hűű micsoda terv..csak el ne felejtsem!

***

-Loren!Itt van Cameron.-kiabálta apu lentről.

Kicsit később jött mint 6 de oda fogunk érni időben.Gyorsan vetettem még magamra egy pillantást,hogy nem  úgy nézek ki mint egy kurva aki éppen indul élete legnagyobb bulijára.Begöndörített hajam lágyan omlott a vállamra és az éppenhogy sminkem se volt túl erős,és a ruhám se mutatott belőlem túl sokat.Egy lenge nyári ruhát választottam hozzáillő saruval.

-Hűűű Loren.Eszméletlenül nézel ki.-ámult Came aki az ajtóban ácsorgott.

-Dehogy.-legyintettem majd elnevettem magam.

Nyomtam apu arcára egy puszit majd tudattam vele,hogy telefonon elér nem lesz semmi baj és éjfél előtt biztos,hogy hazaérek majd 'kilibbentem' az ajtón majd becsuktam magam mögött.

-Nagyon kiöltöztél.-mondta Came.

-Hagyjad már..-mosolyogtam rá.Ez egy kis semmiség..-válaszoltam.

-Hát..te tudod.-mondta nevetve.De húzzunk bele mert tényleg nem akarok elkésni.-siettetett.

Fél órán belül már ott voltunk a megbeszélt helyen a székhely előtt..természetesen sehol senki.Persze..még volt fél órájuk oda érni.Muszáj voltam gratulálni Cameron-nak,hogy ilyen paranoiás.Végül arrébb tettem a fanyar énemet és mondtam,hogy addig üljünk le az épület előtti padra.

-Milyen karkötőd van?-kérdezte Came érdeklődéssel.

Reménykedtem,hogy senki nem fogja kiszúrni a talált bőr karkötőmet..de végül is semmi gond.

-Őőő..-kezdtem.

-LOREEEEN!CSAK NEM?-képedt el.

-Találtam..nem loptam!-tiltakoztam.

-Jaaaa,amúgy szép darab.Jól néz ki.-mosolygott rám.

-Az hát!Amúgy Came..-fordultam felé.

-Hm?-mosolygott.

-Meglepett a mai Zayn-es dolog?

-Igazából nem annyira..Ezt már tegnap elkezdte ezt a : 'uuu majd holnap mondok neked valamit' dolgot.

-Hol beszéltetek?

-Twitter..végre,hogy ismer visszakövetett.Ezáltal nekem is lett +200 új követőm.-mondta nevetve.

-Twitter?-kérdeztem.

-Jajj Loren..holnap átjössz hozzám és csinálunk neked egy twitter fiókot.-veregette meg a vállam.

Nem ellenkeztem mert cikinek éreztem,hogy nem tudom mi az a twitter.Épphogy tisztában vagyok a Facebook-kal és az msn-nel.Nem vagyok nagy közösségi hálós fiatal.

Rápillantottam Cameron órájára ami lassan mindjárt 7 órát fog mutatni.Pontosabban 10 perc múlva 7 óra.

-Dee Came..neked tetszik Zayn?-kérdeztem.

-Hát.-pirult el.Muszáj erre most válaszolni?-kérdezte rák vörösen.

-Nem..ráér.-öleltem át.

Pontban 7-kor befordult a fiúk turné busza rajta Hannah-val.Zayn ugyanúgy mint a múltkor az ablakból lógott ki a feje és mikor meglátott minket az utcai lámpa fényében vagyis..meglátta Came-t rögtön normálisabbra vette a figurát.

-Cameeeee.-kiabálta ki az ablakon.

-Zaaaaaaaayn.-futott oda a buszhoz Came.Megvárta míg kinyílik az ajtó és odafutott Zayn-hez lepacsizni vele.Én reménykedtem,hogy megölelik egymást vagy valami ilyesmi.

Harry szállt le a buszról amikor én mentem volna fel.

-Hát te hova mész?Nem sietünk?-kérdeztem tőle.

-Be kell mennem megkeresni valamit..nem jössz velem?-kérdezte boci szemekkel.

-Mit keresel?

-Hannah egyik sminkes cuccát..fogalmam sincs mit kell keresni ezért kérem a te segítségedet.-nevette el magát.Hihetetlen édes a mosolya..megértem már mitől halnak a lányok amikor meglátják őket.

-Hát legyen..segítek neked.-egyeztem bele a dologba majd az épület felé vettük az irányt.Bent eléggé sötét volt és nem találtuk a lámpának a kapcsolóját szóval a telefonunkkal világítottunk ami be kell vallani iszonyatosan vicces volt.Harry ráesett egy asztalra majd onnan le de idő előtt tudatta velem,hogy nincs semmi baja jól van csak fáj a háta.

-LOREN!Megtaláltam Hannah szobáját.-kiabálta Harry.

-Végre..na gyerünk mert a végén tényleg elkésünk.-utasítottam.

-Basszus..ez nem nyílik.-mondta kétségbeesve.

-Mi az hogy nem nyílik?Na jó..engedj oda,és tartsd a telefonomat,hogy lássam mit csinálok.-adtam ki a parancsot.

Hála Istennek volt nálam hullámcsat és eddig minden zárat kitudtam vele nyitni.Mikor az ajtóhoz emeltem a kezem Harry megfogta a kezem.Nem tudtam miért csinálja..

-Harry?-kérdeztem.

-Jajj bocsi..-húzta el a kezét az enyémről.

Viszont sikeresen beértünk Hannah iroda szerű szobájába.Végül megtaláltuk amit kellett.Egy kis fekete táska.Becsuktunk magunk mögött minden ajtót és kibotorkáltunk a sötétből.A buszon már mindenki várt minket úgyhogy rögtön el is indulhattunk.Én közbe mindenkit üdvözöltem és beültem Liam mellé.Olyan szomorúnak tűnt..

-Liam?Mi a baj?-kérdeztem tőle de nem akart rám figyelni.Ahogy láttam a fülhallgató a fülében volt.Nem akartam Őt cseszegetni ezért inkább hagytam a dolgot,csak rossz volt így látni.Bár 2 perc után leesett neki,hogy ott vagyok és bocsánatot kért csak elgondolkozott meg koncentrált.

-Min gondolkoztál?-kérdeztem.

-Hát..csak hülyeségekről.Nem fontos dolgok.-mosolygott rám.

-És a koncerttel kapcsolatban mit érzel?

-Szerintem jó lesz..minden koncertünk eddig jól sikerült..mindig telt ház van és ez a legjobb az egészben..hogy szeretik amit csinálunk,ez az ami felvidít.

Liam eddig az egyetlen aki komolyan fogja fel a dolgokat..akinek tényleg nagyon sokat jelent az éneklés és a banda többi tagja..eddig csak rajta vettem észre.

Körülnéztem de láttam,hogy mindenki el van foglalva.Niall éppen gitározott bár a szájában volt egy szendvics.Zayn Came-vel beszélgetett és ahogy elnéztem nagyon jól elvoltak.Louis pedig Harry-vel hülyéskedett,de mint a 6 évesek..komolyan.Mint két kistestvér olyanok voltak.

-Loren..nem zavar ha tovább hallgatom a zenémet?-kérdezte Liam nagyon aranyosan.

-Jajj,nem dehogy.-mondtam majd úgy is tett,bedugta a fülébe a fülhallgatót és az ablak felé fordulva nézte a várost.Vagy csak gondolkozott..nem tudom.Igazából Liam-en még nem tudok kiigazodni.Én elővettem a telefonomat és megnéztem az e-mailjeimet.Hihetetlenül sok e-mailem jött amit meglepődtem.De főleg egy levelemen akadt meg a szemem.

feladó: markhudson@gmail.com

tárgy: olvasd el..ne töröld ki;)

Loren,Loren,Loren..te kis butus.Azt hiszed,hogy csak úgy eltűnök sok idő után?Rosszul hitted..és nem segít,hogy elmenekülsz Londonba..hihetetlen de vannak forrásaim.A lényeg..hogy nem felejtetted el még a régi énedet remélem..persze nem is tudod..te ugyanaz maradsz mint voltál;) miután Cameron drága kikerült a képből.Ne hazudtold meg önmagad..a közel jövőben találkozunk..

soksoksokszeretet.;) Mark.

Remegtem..nem tudtam magammal mit kezdeni.Rosszul voltam..hihetetlenül rosszul.Forgott velem a Világ és egyszerűen úgy éreztem,hogy ott helyben elájulok.Nem akartam Came-nek panaszkodni mert látszólag nagyon jól érezte magát..felálltam Liam mellől,de ez rossz ötlet volt.Rögtön összeestem és elsötétült minden.

Amikor felébredtem a buszon találtam magam..senki nem volt ott mellettem.Felkászálódtam a kanapéról ami hihetetlen módon kényelmesebb volt mint az ágyam.Szembe találtam magam a busz sofőrrel aki elmesélte,hogy mi történt.Miután összeestem Harry segített rajtam és kb mindenki körülöttem forgolódott.Harry ölébe fektették a fejemet és állítólag ott aludtam.Na remek..Végül az is kiderült,hogy Harry nem akart elmozdulni mellőlem és Lou se..ott akartak fent maradni velem csak sajnos a koncert miatt menniük kellett.Ezért megbízták a sofőrt,hogy vigyázzon rám és ha felébredek akkor mondja meg,hogy a hátsó ajtón menjek be.Így is tettem a sofőr akit Mick-nek hívtak ki nyitotta nekem az ajtót hogy letudjak szállni a buszról.A stadionnál vagy tettem két kört,hogy még is hol kell bemenni de egy ismerős hang megszólított.Aki mint kiderült Came volt az.

-Loren!Erre gyere..-mondta halkan de épphogy kivehetően.Mikor odaértem a nyakamba borult és szorosan megölelt.Úristen,jobban vagy már?-nézett bele a szemembe.

-Persze,már sokkal jobban.-mosolyogtam rá.

-Na gyere üljünk be az egyik terembe..-utasított.

-Várj.-álltam meg.

-Igen?-fordult vissza.

-Hol a telefonom?-kérdeztem.

-Harrynél..-válaszolta tök higgadtan és tök egyszerűen.

EZT NE!NEM LEHET...NEM LÉPTEM KI ABBÓL AZ E-MAILBŐL AMIT MARK KÜLDÖTT.Édes Istenem add,hogy Harry nem nézett bele...

Nem teheted ezt velem..#7.rész

Egy napra tűntem el de az nézettségben 100 LÁTOGATÓT JELENT!:D OH MY GOD!:D eszméletlenek vagytok,basszus:) annak ellenére,hogy nem igazán írtok komit.De ezt jelenesetben elnézem nektek mert tényleg nagyon boldog vagyok e-miatt:D ami lényeg,hogy 5 napra jön le hozzám a barátnőm és nem tudom,hogy mennyire leszek aktív.Ha semennyire akkor előre is bocsánatot szeretnék kérni minden olvasómtól :c <3 viszont akkor meglehet,hogy most két részt fogok írni:) nem tudom még:D alakul:) 
Jó olvasást! <3
xx.L.

***

Lepillantottam a két napszemüveges kapucnis fiúra.

-Loren..szólj már hozzánk.-kezdte de nem akartam hozzá szólni.Nem azért mert rájuk haragudtam hanem magamra,hogy ilyen vagyok,és nem akarom,hogy ilyen emberrel kerüljenek szorosabb kapcsolatba mint én.Nekik lenne a legrosszabb ha több ilyet csinálnék.

-Louis hagyd abba..-kezdtem de a végén eszembe jutott,hogy hozzájuk szóltam.

-Gyere le kérlek,valamit meg kell beszélnünk.-vette komolyra a dolgokat.A mellette álló Zayn felváltva engem és a haverját bámulta.

-Mit akarsz?-förmedtem szinte rá.

-Hogy gyere le..-nevette el magát.De ha nagyon megmakacsolod magad akkor maradhatsz tőlem fent is..csak sajnos akkor mindenki hallani fogja.-közölte minő egyszerűséggel.

-Rendben..megyek.

Mikor leértem és mentem volna ki az ajtón apu megállított.

-Hova mész ilyenkor?!-kérdezte álmosan.

-A fiúkkal beszélni..tudod,akiket említettem már.Nem akarom őket még jobban megbántani.-közöltem.

-Simítsd el a dolgokat kicsim.-simogatta meg az arcomat és felment a lépcsőn.

Kinyitottam a bejárati ajtót és mintha a jeget törtem volna meg,mindkét fiú felcsillant szemekkel nézett rám.

-Most..őő..mivan?-kérdeztem.

-Nem gondoltuk volna,hogy tényleg lejössz.-mondta Zayn meglepődve.

-Miért ne jöttem volna le?-kérdeztem.

-Hagyjuk majd elmesélem hosszú sztori.-vágott közbe Louis.

-Szóval mondjátok..-néztem a két fiúra.

-Loren..Patkás lány,kinek hogy.-mosolygott rám Lou.Nem értjük,hogy mi történt veled ma,mindenki ideges volt,hogy eltűntél,hogy biztos mi okoztuk ezt az egészet.Jó az elején még én is elviccelődtem ezt az egészet mert vicces formámban voltam,de a végére már én is kezdtem megrémülni ami azért nagy szó.-hadarta el egy szuszra.

-Most mit kéne mondanom?Hogy idióta vagyok és sajnálom?Hogy felejtsetek el mert csak bajotok lesz belőlem?Hogy azt érzem,hogy én nem közétek való vagyok?Mert ez így van..Louis ezen se te se Zayn se senki nem tud változtatni.Én annyira voltam az életetek része ha lehet így mondani,hogy elkísérgetem Came-t.Ami lehet,hogy most már nem így lesz..nem tudom.-elkezdtem volna sírni de 'idegenek' előtt nem teszem,nem mutatom,hogy gyenge vagyok.

-Loren ez hülyeség!-lépett közbe Zayn.Nem ismerünk még tény..igazad van,de szerinted akkor most miért vagyunk itt?

-Mert csak tisztázni akartok egy helyzetet..-jelentettem ki.

-Nem..rosszul hiszed.Azért vagyunk itt mert aggódtunk,hogy mi lehet veled..magunkra vettük ezt az egészet,hogy biztos miattunk van,hogy miattunk mentél el..érted?-magyarázta.

-Értem..de szinte egy senki vagyok a számotokra..miért jelentek nektek ilyen sokat?-kérdeztem.

-Hülye vagy ha azt hiszed,hogy senki vagy a számunkra.-mosolygott rám Louis.

-LOUIS NEM ISMERTEK!-fakadtam ki és már nem bírtam tovább..mindig is gyengébb voltam úgy 'belülről' és most már minden szakadt..forró könnycseppek folytak le az arcomon.

-Hagyd hogy megismerjünk..-mondta Zayn és elővett egy zsepit amit aztán az arcom elé is nyomott.

-És hogy akarjátok ezt az egészet megoldani?-néztem fel de éreztem,hogy elkenődött a sminkem..szóval úgy nézhettem ki mint egy mosómedve.

-Melletted leszünk.-törölte le az elkenődött sminkemet Louis majd 1000 pontos mosolyt villantott.

-Biztos,hogy ezt akarjátok?Engem még jobban megismerni?

-Teljes mértékben,mindenki ezt akarja.Még Paul is.-nevette el magát Zayn.

-Hát jó,de ha most ebbe belementek..nekem nagyobb szükségem lesz rátok mint nektek rám.-közöltem velük.

-Nyugodj meg..itt leszünk veled.Nem hiába vagyunk most is itt.-mondták és adtak egy csoportos ölelést.

Soha nem gondoltam volna,hogy én leszek az akiért ilyen sokat megtesznek,de eszméletlenül jól esett tőlük.És végre talán azt is érezhettem,hogy nincs minden elcseszve,hogy azonnal beszélnem kell Cameron-nal és mindent elmesélni neki,bocsánatot kérni mert nem ezt érdemli.Idióta vagyok,hogy ott hagytam.

-Fiúk..-néztem fel.

-Hm?-mosolyogtak mindketten rám.

-Be kell mennem.Fel kell hívnom Came-t.-mondtam.

-Végre megjött az eszed..-közölték.

-Köszönök mindent..-fordultam volna meg de akkor Zayn a kezembe nyomott egy cetlit.

-Zayn,ez mi?-néztem a papírra és leesett,hogy a számukat írták le,hogy eltudjam őket érni.

-Bármikor hívhatsz minket.-mondta Louis majd elindultak mindketten gondolom haza.

Táncolva lépkedtem a szobám felé de nem gondoltam,hogy valaki sunyiba néz.Megfordultam és apuval találtam szembe magam.

-Na sikerült?-kérdezte.

-Úgy nézek ki mint akinek nem?-veregettem meg a vállát.JÓÉJT!-mondtam majd beviharzottam a szobámba.

Az ágyra dobtam magam és elővettem a telefonomat.Hezitáltam rajta,hogy biztos jó ötlet-e de végül nem érdekelt az egész felhívtam.Kicsöngött majd pár csöngés után fel is vette.

-Szia..-mondta kedvtelenül.

-Came..én úgy sajnálom..az egészet elrontottam de nem miattad volt!-kezdtem a magyarázkodást.

-Jaaaajj Loren semmi baj én úúúgy aggódtam.-hallottam a hangján,hogy már jobban van.

-Biztos,hogy nincs semmi baj?-kérdeztem.

-Igen..és nagyon örülök neki,hogy felhívtál és tisztáztuk és hogy rendben vagy nincs semmi bajod.De akkor holnap is eljössz velem?

-Persze,mindenképp ott akarok lenni.-mondtam.

-ÁÁÁÁÁ de örülök neki.-sikongatott.Őőő azt hiszem megint 3-kor megyünk érted.De már anyuval.Az jó?

-Igen de még addig úgyis beszélünk.Viszont leraklak..szia jóéjt szeretlek.

-Én is Loren.-mondta majd lerakta a telefont.

Boldog voltam mert nem volt már vita közöttünk és a fiúk miatt is.Egy hete lakunk itt Londonban de olyan mintha ide születtem volna.Végül is jól jönnek a fiúk is mert megtudják mutatni a várost..bár ebbe jobban belegondolva..elég hülye ötlet lenne mert 'megennének' minket a rajongók.De azért majd egy próbát megér.Természetesen nem kihasználás alapon.

Annyira fel voltam dobva,hogy még fürdés előtt küldtem Louis-nak egy sms-t hátha..

 Louiiiiiiiis:) Loren vagyok mentsd el a számom:D csak annyit szeretnék,hogy köszönöm a mait:) túl sokat tesztek értem..jóéjt xx <3

Egy darabig mint egy idióta a telefonom felett ültem és vártam a választ.Majd meguntam az egészet és elmentem fürdeni.Ugyancsak iszonyatosan jól esett ahogy beállhattam a meleg zuhany alá és mondhatjuk,hogy 'relaxáltam'.Megint túl sokáig zuhanyoztam ezért kiázott a bőröm amit nagyon utálok..de megérte végül.Kiléptem a kabinból és hallottam,hogy sms-em jött.Csurom vizesen ugrottam ki a fürdő szobából mint egy izgatott kislány és vetettem le magam az ágyra.Gyorsan a kezembe kaptam a telefonom és.........nem Louis írt.

 Egyenlege 1 Font alá csökkent

Jajj de örülök én ennek..csalódottan dobtam vissza a telefonom magam mellé.Hogy ne érezzem magam egyedül bekapcsoltam a tv-t ahol pont a fiúkkal ment egy interjú.Gondoltam már végig nézem..Igazából semmi újat nem tudtam meg.Ugyanúgy hülyültek mint ahogy velem ma és Came-vel.Tényleg nem játsszák meg magukat.Arra kaptam észbe,hogy a lányokról szerelemről kérdezik a fiúkat..és Harry elég érdekesen válaszolt.

Harry:Hogy is fejezzem ki magam..komoly kapcsolatom nincsen még.

Riporter:Még?Na Harold..valami alakul?

Harry:Lehetséges..most ismertem meg nem rég egy lányt és eléggé elcsavarta a fejem.

Ennyit tudtam az egészből megjegyezni.Iszonyatosan lesokkolt..nem gondoltam rögtön magamra de valószínű lehet..NEM LOREN.NEM KOMBINÁLSZ.NYUGODT MARADSZ!

Felkaptam a fejem amikor sms-em jött egy ismeretlen számról..

Szia Harry vagyok..tudom,hogy nincs meg a számom de ideje lenne,hogy számot cseréljünk:D kilestem Lou telefonjából a számodat bocsi:D na csak annyit akartam,hogy holnap jössz Came-vel? xx Hazz <3

Istenem..segíts meg.Kérlek...

*** MÁSNAP REGGEL.

-Kislááááááányom!Hasadra süt a napocka!-'ugrált' rajtam apu.

-Napocka?Kínai tetszik lenni?-néztem fel kómásan.

-Hogyne Loren.Na gyere kész a reggeli.-szállt le rólam és kiment a szobámból.

Reggel 10 óra volt.Ami azt jelenti,hogy sikerült tegnap este normálisan lefeküdnöm.Igazából a tegnapi nap kicsit kiesett olyan volt mint egy álom.Emlékszem,hogy Louis és Zayn ide jöttek..megbeszéltük a dolgokat.De egy valamire azt hittem,hogy álom volt.Harry sms-ére..de nem volt az.Gyorsan magamhoz vettem a telefonomat és láttam,hogy közbe Louis-tól kaptam nem rég választ.

Basszus ne haragudj hogy csak most írok vissza..valaki eldugta a telóm!:D pedig ez az én szokásom..na mindegy.nincs mit a tegnapiért,és nem teszünk túl sokat érted csak amit érdemelsz:) remélem ma is találkozunk.xx Lou <3

Nem szoktam úgy vigyorogni mint egy 6 éves kisgyerek aki cukormérgezésben szenved de most muszáj volt.Nagyon kedvelem Louis-t de nem tudom,hogy mi lenne velünk ha lenne valami komolyabb.Végül a beérkezett üzenetekhez tévedtem oda,és nem álom volt.Harry tényleg írt nekem sms-t..de nem merek és nem is tudok mit vissza írni.Visszaraktam a telefonomat a szekrényemre és lementem a konyhába.Anya még mindig 'profi szakács' és rohangált a konyhában.Apu meg hát..apu a telefonján kockult.Érdekes dolgok ezek..a gyerek kevesebbet lóg a neten mint a felnőtt!Nagy ámítás volt,hogy kész a reggeli..a reggeli sehol nem volt.Biztos ott felejtettük Svédországban.

***

-LOREEEEEEN!-borult a nyakamba Came.

-Szia Loren!-nézett ki az ablakon Ann.

-Szia Ann.-köszöntem vissza.

-Na gyertek mert elkésünk és Hannah megint zabos lesz.-röhögött Ann.

Nem sokáig kellett minket kérlelni mint kiskorunkban,egyből beszálltunk.

***

-LOREEEN!-esett nekem Harry (??????) Úgy látszik ma ilyen 'üvöltsük azt,hogy:LOREEEEN és essünk neki' nap van.Harry mögött sorban futottak ki a fiúk és üdvözöltek minket.Harry-hez hasonlóan mind megöleltek engem is és Came-t is.Közben összeismerkedtek Ann-nel is.Fiúk nyomában Paul is kijött,és mit kell,hogy mondjak eléggé jóba lettek Came anyukájával.

-CAMERON!Jól hallom,hogy megérkeztetek??-kiabált ki az ablakon Hannah.

-MEGYEK HANNAH EGY PILLANAT!-kiabált vissza Came majd elköszönt anyukájától és behúzott engem is és a fiúkat is maga után.

-Loren..-szólt hozzám Harry.Megkaptad a tegnapi sms-em?-kérdezte.

Na remek..mit válaszoljak most neki?

-Igen,de..-kezdtem viszont Louis közbe avatkozott.

-TE ÁTOK!TE NYÚLTAD LE A TELÓMAT?-kiabált rá.

Na jó..ez így durva.MI VAN?